Keményen érinti Nagy-Britanniát az izlandi bankok csődje. A csütörtökre hivatalossá vált adatok szerint 98 angol, walesi és skót önkormányzat, 15 rendőrhatóság és a londoni városi tanács közlekedési hatósága, a Transport for London összesen 860 millió font betéthez nem jut hozzá. A BBC értesülése szerint ráadásul az Izlandon befagyott brit bankszámlák összege ennek sokszorosa is lehet a vállalati szektor izlandi számláival együtt.
"Teljesen elfogadhatatlan, ami Izlandon történt" - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormánya, "ahol csak tudja", befagyasztja az izlandi vállalatok Nagy-Britanniában tartott vagyonát és "további lépéseket" tesz az izlandi hatóságok ellen a pénz visszaszerzése végett. Geir Haarde izlandi miniszterelnök szerint a brit kormány "terrorellenes törvényeket alkalmaz" Izland ellen. A rendkívül magas külső finanszírozási igényű izlandi gazdaságés a gazdaság méretéhez képest hatalmas külső kötelezettségekkel terhelt izlandi bankrendszer gyakorlatilag összeomlott a globális pénzügyi válság okozta likviditásszűke miatt. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)