Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Egyre nagyobb gondokkal küszködik a cseh járműipar. A tehergépkocsikat gyártó Tatra Koprivnice bejelentette, hogy január végétől márciusig újabb 600 alkalmazottját bocsátja el. Az elbocsátások a nemzetközi pénzügyi válságra hivatkozva nyáron kezdődtek. Korábban a Tatra vezetése azt közölte, hogy tavaszig összesen 820 személyt bocsátanak el. Most azonban ezt a számot 1400-re emelték. Korábban a Tatra 4400 embernek adott munkát, most ez 3000-re csökken. Ronald Adams, a Tatra igazgatótanácsának elnöke szerint a döntés a kereslethiány, a jövő évi megrendelések visszaesésének a következménye. A válság elérte a cseh autóipart. Az elbocsátások nyáron kezdődtek, és most sokasodnak. Jövő nyárig mintegy 13 500 személy elbocsátására kerül sor, jósolta Antonín Síp, a cseh autóipari szövetség igazgatója. A Tatra gyakorlatilag abban a cipőben jár, mint a személyautókat gyártó Skoda Mladá Boleslav, amely január 13-ig leállította a termelést. A jövő év első felében a munkahetek mindössze négynaposak lesznek a Skodánál. A Skoda eddig 1500 külső alkalmazottjától vált meg, és az új év első heteiben további 2500 személlyel bontanak szerződést. A gyakorlatban a gyár külföldi alkalmazottairól van szó. (MTI)
  • Hétfő reggel a nyugat-európai részvénypiacok lefelé tartottak, nyolc napon belül hetedszer. Kereskedők szerint a forgalom csekély, kisebb eladási ajánlatok is nagyot lökhetnek a mutatókon. A fő vesztesek továbbra is az olajtársaságok, az első órában 0,9-1,6 százalék közötti visszalépéssel. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1 százalékos veszteséggel kezdett, az első óra vége felé szintén 1 százalékos veszteséggel 815,06 pontnál tartott, 45,90 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. A harmadik negyedévben 11,46 százalékot vesztett, az első félévben 20,26 százalékot vesztett. Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 0,49 százalékos veszteséggel kezdett. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 0,42 százalékos veszteséggel indult, egy óra múlva 2,30 százalékos veszteségben volt. Párizsban a CAC-40 0,92 százalékos veszteséggel nyitott, egy óra múlva 1,76 százalékos veszteségnél járt. Az értéktőzsdék nyitása után közel egy órával az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta hordónként 43,73 dollár volt Londonban februárra, 27 centtel olcsóbb a pénteki zárónál. (MTI)
  • A forint 0,43 százalékkal erősebb pozícióban nyitott hétfőn az euróhoz képest a budapesti bankközi devizapiacon. Az eurót 263,50/60 forinton jegyezték hétfőn kora délelőtt a bankközi kereskedelemben, szemben a péntek délutáni 264,60/80 forinttal. Az árfolyam a hétvégét 265 forint környékén töltötte a nemzetközi kereskedelemben. A piacok egyöntetűen kamatvágásra számítanak az MNB-től és ezt be is árazták a forint árfolyamába. A kamatcsökkentés mellett szól a forint erős ellenállása a régiós deviza társainak visszahúzó hatásával szemben. A lengyel zloty 5 százalékkal, a cseh korona 2,5 százalékkal gyengült a hó eleje óta. A dollárt 187,20/30 forinton jegyezték a pénteki 190,00/20 után. Az euró/dollár a péntekivel közel megegyező árfolyamon, 1,40 közelében tartózkodik. A bankközi forintpiacon továbbra sincs változás: az egynapos kamat továbbra is az MNB alapkamat szintje alatt, 10,00/30 százalékon alakul, a forgalom minimális. Az állampapírok másodpiacán alacsony forgalomra számítanak az év hátralévő részében. A hozamok a kereskedők szerint az MNB-től várt kamatvágás elmaradása esetén változhatnak nagyobb mértékben. (MTI)
  • Elenyésző a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén, a kereskedés első félórájában alig több, mint 800 millió forintnyi kötés született. A BUX 0,4 százalékos pluszban van, az OTP és a Mol gyengült, a Richter és az MTelekom erősödött.
  • cikkünk a témában:

    230 dolgozót küld el egy autókárpitgyártó cég

    Két üzeméből összesen hatvan főnek mond fel Zalában, további 170-nek pedig a szomszédos Vasban az Eybl Hungária Kft. A válság hatására csökkennek az autóipari beszállító osztrák cég megrendelései is. Thomas Pohoralek, a cég ügyvezetője elnmondta: az autóiparban jelentkező visszaesések cégüket is elérték, lecsökkentek a megrendelések, ezért kénytelenek dolgozóik egy részét elküldeni. Körmenden hetven, Jánosházán száz, Lentiben és Nagykanizsán 30-30 fővel csökkentik az alkalmazotti létszámot.
  • A világ legnagyobb autógyárcsoportja, a japán Toyota hétfőn ismét csökkentette előrejelzéseit, hét héten belül másodszor. Most úgy vélik a csoportnál, hogy a márciussal záruló pénzügyi évben 50 milliárd jenes adózott eredményre tehetnek szert. November elején még 550 milliárdot jósoltak. (MTI)
  • A tokiói értéktőzsde fő mutatója hétfőn emelkedett, a befektetők bíztatás merítettek a japán központi bank pénteki kamatcsökkentéséből, a japán kormány 54 milliárd dollár értékű gazdaságösztönző tervéből és a tengerentúli hírből, hogy az amerikai kormány 17,4 milliárd dollárt kölcsönöz a csődveszéllyel küzdő detroiti autógyáraknak. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 135,26 pontos, azaz 1,57 százalékos nyereséggel 8723,78 ponton zárt. (MTI)
  • Lettország is bekerült azon országok sorába, amelyet a válságból nagy nemzetközi összefogás igyekszik kisegíteni - összesen 7,5 milliárd eurós kölcsönt kap a Nemzetközi Valutaalaptól, a skandináv államoktól és az Európai Uniótól. Az IMF 1,7, Skandinávia 1,8, az EU 3,1 milliárdot ad, a többit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Világbank, Lengyelország, Észtország és Csehország adja össze. Eddig Magyarország, Belarusz, Izland és Szerbia fordult segítségért az IMF-hez. A rigai parlament rendkívüli megszorításokat vállalt azért, hogy megkaphassa a bruttó hazai terméke harmadának megfelelő kölcsönt, ami az ország IMF-kvótájának tizenkétszerese. Ígéretet tett, hogy a GDP öt százaléka alá szorítja a költségvetési hiányt, drasztikusan csökkenti a kiadásokat - többek között 15 százalékkal leszállítják a közalkalmazottak bérét. Így is arra számítanak, hogy a tavalyi tízszázalékos növekedés után jövőre öt százalékkal fog zuhanni a GDP. (Napi)
  • A német BMW járműipari konszern vezetője szerint nem kizárt, hogy 2009-ben is termelés- és költségcsökkentő lépésekre kényszerül a vállalat. Ez elsősorban az elkövetkezendő hetek piaci fejleményeitől függ - tette hozzá.

    A BMW-nél már novemberben jelezték, hogy idei eredmény- és gyártói célszámaikról le kell mondaniuk, majd december elején tudatták, hogy valamennyi gyártelepükre kiterjesztik a rövidített munkaidőt, meghosszabbított karácsonyi szabadságot terveznek. Szó volt arról is, hogy a konszernnél dolgozók létszámát az egész világon összesen bő 8 ezer fővel kellene csökkenteni.

    A válság a jelek szerint megkíméli a BMW-hez tartozó Rolls-Royce luxuskocsikat gyártó részleget: Ian Robertson BMW-főnök hét végi becslése szerint újabb eladási rekordot érnek el az idén 1055 egység értékesítésével, ami azt is jelenti, hogy a növekedés tavalyhoz képest kétszámjegyű lesz. Az illetékes úgy látja, hogy a növekedési szakasz tovább tart jövőre és 2010-ben is, amikorra "elképzelhető" a 2 ezer darabos eladás. (MTI)

  • Készülőben az ír kormány bankmentő csomagterve: egyes sajtóértesülések szerint 5 milliárd, mások szerint közvetve összesen 7 milliárd eurót adnának az ország három nagy bankjának. A The Sunday Times című lap úgy tudja, hogy a kormányzat részben államosítana, de jelentősebb tőkerészesedést az Anglo Irish bankban szerezne, esetleg mintegy 80 százalékost. A lapértesülést egyelőre senki nem erősítette meg.

    A többségi részesedést egy milliárd eurós befektetéssel érné el, míg másik két ír banknak ennek kétszeresét, azaz 2-2 milliárd eurónyit biztosítana, részben tőkeemeléssel, de nyitott egy olyan megoldásra, hogy ez utóbbi befektetési érték felére, 1-1 milliárd eurós áldozatvállalásra magánbefektetőknek adna előbb lehetőséget, és csak akkor folyósítaná a támogatást, ha a magántőke nem akar beszállni a két bankba, az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland pénzintézetekbe. Készülőben az ír kormány bankmentő csomagterve: egyes sajtóértesülések szerint 5 milliárd, mások szerint közvetve összesen 7 milliárd eurót adnának az ország három nagy bankjának. A The Sunday Times című lap úgy tudja, hogy a kormányzat részben államosítana, de jelentősebb tőkerészesedést az Anglo Irish bankban szerezne, esetleg mintegy 80 százalékost. A lapértesülést egyelőre senki nem erősítette meg.

    A többségi részesedést egy milliárd eurós befektetéssel érné el, míg másik két ír banknak ennek kétszeresét, azaz 2-2 milliárd eurónyit biztosítana, részben tőkeemeléssel, de nyitott egy olyan megoldásra, hogy ez utóbbi befektetési érték felére, 1-1 milliárd eurós áldozatvállalásra magánbefektetőknek adna előbb lehetőséget, és csak akkor folyósítaná a támogatást, ha a magántőke nem akar beszállni a két bankba, az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland pénzintézetekbe. (MTI)

  • cikkünk a témában:

    Leminősítették a Citigroupot

    Két osztályzattal csökkentette a Moody's a bankóriás besorolását.
  • cikkünk a témában:

    A Skoda is bezárja gyárait

    Az első félévben négynapos lesz a munkahét, és teljesen leállnak egy hónapra.
  • cikkünk a témában:

    Belebukhat a bankmentésbe a belga kormány

    Figyelmen kívül hagyták a Fortis részvényeseinek akaratát és befolyásolták a bíróságot. Egy év alatt harmadszor mond le a belga kormányfő.
  • A Hypo Real Estate (HRE) német jelzáloghitel intézet mintegy ezer dolgozójától válik meg 2013-ig. Ez mintegy 50 százalékos létszámleépítést jelent. A cég szombati közleménye szerint dolgozóinak számát a jelenlegi 1.800-ról 1.000-re csökkenti 2011-ig, majd 2013-ig további 200 embertől válik meg. Az elbocsátások első hullámának kétharmada a cég Németországon kívüli vállalkozásait érinti. A létszámleépítéstől 2011-ig évi mintegy 200 millió euró, 2013-ig évi 250 millió euró megtakarítást vár a Hypo Real Estate. A müncheni pénzintézet volt az Egyesült Államokból kiinduló, s Németországot is erősen sújtó pénzügyi válság első német áldozata. A történtek nyomán a Hypo Real Estate elnöke lemondásra kényszerült. (MTI)
  • Hét és fél milliárd eurós nemzetközi támogatást kap Lettország, gazdasági nehézségeinek, illetve égető sürgősségű fizetési nehézségeinek leküzdésére - jelentette be pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság.

    Az összegből az EU állja a legnagyobb részt, 3,1 milliárd eurót. Az EU-tagokat és nem EU-tagokat egyaránt tömörítő észak-európai országcsoport alkalmi összefogása jegyében Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia további 1,8 milliárd eurót ad össze. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 1,7 milliárd eurót kapnak a lettek. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Észtország együttesen adja a negyedik tételt, 500 millió eurót, végezetül pedig a Világbank 400 millió euróval járul hozzá a lettek megsegítéséhez.

    Mint a brüsszeli közlemény megjegyzi, a támogatás feltétele az, hogy Lettország átfogó gazdaságpolitikai reformprogramot hajtson végre. Ez Lettországban már meg is kezdődött, különböző nadrágszíjmeghúzó intézkedésekkel.

    (MTI)

  • A Standard and Poor's leminősítette 11 globális bank hitelbesorolását. Ez olyan bankokat érint, mint például a Citibank, a Deutsche Bank és a JP Morgant. A hitelminősítő a lépést az ágazati kockázatokkal és az egyre nagyobb gazdasági lassulással indokolta. A Citibank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs besorolását két-két osztályzattal, a Bank of America, a JP Morgan Chase, valamint a Wells Fargo minősítését egy-egy osztályzattal rontotta a S and P. Az európai bankok közül egy-egy osztályzattal rontotta a Barclays, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland és a UBS hitelminősítését. A HSBC Bank (amely a HSBC Holding része) hitelbesorolásán nem változtatott, de kilátását stabilról negatívra rontotta a S&P. (MTI)
  • A BUX 1,5 százalékos pluszban zárt, 184,8 pontos emelkedéssel 12 764 ponton. Az OTP papírjai egész nap pluszban voltak, zárásra pedig egészen 6,9 százalékig, 2998 forinton zárt. A Mol 3,7 százalékon zárt.
  • cikkünk a témában:

    Bush megmentette az amerikai autóipart

    A legnagyobb autógyárak összesen 17,4 milliárd dollár hitelt kapnak a kormánytól.
  • A szlovén kormány rontott az idei és a jövő évi gazdaságnövekedési várakozásán, de továbbra is azzal számol, hogy jövőre erősödik a gazdaság. A legújabb hivatalos előrejelzés szerint idén a GDP 4,1 százalékkal bővül, míg októberben még 4,8 százalékos növekedést valószínűsített a kormány. Jövőre a gazdaságnövekedés 1,1 százalékra mérséklődik az eddig várt 3,1 százalékról. Az új kormányzati becslés szerint idén az éves infláció 2,2 százalék lesz, majd jövőre 3 százalékra emelkedik. Mindkét inflációs adat alacsonyabb a korábbi kormányzati előrejelzésekhez képest. Ami a munkanélküliség alakulását illeti, az várhatóan 5,2 százalékra nő jövőre az idei 4,6 százalékról. Az exportnövekedés üteme minimálisra, 1,5 százalékra lassul 2009-ben az idei évre várt 5,8 százalékról. (MTI)
  • övőre napi egy millió hordóval (1,2 százalékkal) csökken a világ olajkereslete a globális gazdasági válság miatt - áll a Deutsche Bank most közölt előrejelzésében. A megfigyelők szerint a kereslet várható alakulásával kapcsolatban ez eddig az egyik legborúlátóbb előrejelzés. A bank szerint a keresletcsökkenés hatására 50 dollár alá kerül a kőolaj hordónkénti átlagára. A bank a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti átlagárát 47,50 dollárra várja. A csökkenő olajár ugyanakkor arra késztetheti majd az OPEC-et, hogy folytassa agresszív termelésvisszafogását. (MTI)
  • Két százalékot meghaladó mértékben gyengült pénteken dél körül az euró a dollárhoz képest. Az euró 1,40 dollár alá esett. Csütörtökön éjszaka még 1,4262 dolláron volt az euró. A szakértők az euró hanyatlását a befektetők nyereségrealizálásával indokolták. Erre azután került sor, hogy a héten eddig mintegy 5 százalékkal erősödött a közös európai valuta. (MTI)
  • Piaci pletykák szerint ma jelenthetik be, hogy a General Motors és a Chrysler állami hitelt kap annak érdekében, hogy biztosítsák túlélésüket. A megmentési terv még nem végleges – írja a Bloomberg meg nem nevezett, az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

    Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a Szenátus nem fogadta el az autószektor 14 milliárd dolláros mentőcsomagját, amely könnyen nehéz helyzetbe hozhatta volna a két csődközelben lévő autógyártót. Ugyanakkor a kormány és a Pénzügyminisztérium ígértet tett arra, hogy kisegíti a General Motorst és a Chryslert, hogy elkerülhessék az összeomlást.

    A Chrylser tegnap jelentette be, hogy egy hónapra felfüggeszti a gyártást annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a hanyatló kereslethez. A Pénzügyminiszter, Henry Paulson szerint minden, amit tesznek, azt kell szolgálnia, hogy biztosítsa a vállalat hosszú távú életképességét.

    A GM és a Chrysler szóvivője nem kommentálta a híreszteléseket, a Fehér Ház szóvivője pedig annyit nyilatkozott, hogy egyelőre nem született döntés.

    Az autógyártók megmentése kulcsfontosságú az amerikai gazdaság számára, ugyanis a Center of Automotive Research becslései szerint az autógyártás jelenleg a GDP 3 százalékát adja és a GM esetleges csődjével összesen 2,5 millió dolgozó állása kerülhet veszélybe. (Portfolio.hu)

  • Zuhanórepülésbe kezdett ma reggel az Anglo Irish Bank árfolyama azt követően, hogy a társaság elnöke lemondott és nyilvánosságra került, hogy személyes hiteleit rendszeresen áthelyezte az év végén az Anglo Irish Banktól egy másik bankhoz, hogy elrejtse a részvényesek elől. 13%-os mínuszban, 0,13 fonton tartózkodik jelenleg az Anglo Irish bank árfolyama, de a mai napon már 50%-os leértékelődést is mutattak a társaság részvényei azt követően, hogy a társaság elnöke lemondott. (Portfolio.hu)
  • A növekedés lassulása és a munkanélküliség emelkedése miatt jövőre 31 éves mélypontra zuhanhat az újonnan értékesített gépjárművek száma Japánban. 2009-ben a traktorok, buszok és autók eladott száma 4.9 százalékkal 4.86 millióra csökkenhet - derül ki a japán autógyártó szövetség (Japan Automobile Manufacturers Association) tegnapi közleményéből. Ilyen alacsony értékről legutóbb 1978-ban tettek jelentést a szigetországban. (Portfolio.hu)
  • A bankközi piacon 1 dollár 185 forintot ér. A forint percekkel ezelőtt nagyon beleerősített az euróval szemben: a 266-os szintről 264 alá kúszott a forint/euró-árfolyam.
  • A The Wall Street Journal információi szerint újrakezdte a fúziós tárgyalásokat a General Motor és a Chrysler. A GM szóvivője azonban tegnap tagadta a híreszteléseket. Mint ismeretes, már korábban is folytatott tárgyalásokat az egyesülésről a két autógyártó, azonban a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően a GM közölte, hogy nem folytatják a megbeszéléseket, ugyanis inkább az autószektor mentőcsomagjának kiharcolására koncentrálnak. A 14 milliárd dolláros mentőcsomagot egy héttel ezelőtt elutasította a Szenátus, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium és a Fehér Ház ígéretet tett arra, hogy megmenti a két nagy amerikai céget a csődtől. (Portfolio.hu)
  • Három hónap alatt 344 fedezeti alap - másnéven hedge fund - szűnt meg a Hedge Fund Research adatai szerint, amire az adatbázis vezetése óta nem volt példa. Év eleje óta összesen 693 alapot kellett likvidálni, ami éves szinten 70 százalékos növekedésének felel meg, azonban minden bizonnyal a nagyobb bedőlésekre még a következő év elejéig várni kell. Az alapokat Amerikában több vezető politikus is a tőzsdei zuhanások fő okozójának kiáltotta ki, a különféle szabályozói szigorítások kilátásba helyezése pedig tovább rontja a szektor megítélését. Ugyanezen időszak alatt összesen 609 új fedezeti alapot indítottak el az alapkezelők, ami elmarad az alapbeszüntetésektől, amire 12 év óta nem volt példa. (Portfolio.hu)
  • Dubai ingatlanpiacát visszavetheti a válság, ám úgy tűnik a fejlesztők már meg is találták az új lehetséges célpontot, Dubai egyik legnagyobb fejlesztője Kairóban húz fel 2,2 millió négyzetméteres területen lakásokat - írja a Bloomberg. A Közel-Kelet a vállalati érték szerint legnagyobb közkézben lévő ingatlanfejlesztője az Emaar Ingatlanok PJSC a jövőben 100 millió dollár értékben fejleszt majd Egyiptom fővárosában, Kairóban. Ezen új, a Sheikh Khalifa Bin Zayed Residential City elnevezésű projekt keretében 2,2 millió négyzetméteres területen Abu Dhabi Önkormányzatával együttműködésben épít fel a cég egy szinte új városrészt. (Portfolio.hu)
  • Az orosz hírügynökség, az RIA orosz kormányzati forrásokra hivatkozva csütörtökön azt közölte, hogy a kormányzat becslései szerint a tőkekivonás jövőre is magas maradhat, és tovább folytatódhat a devizatartalékok zuhanása. Oroszország augusztus óta 162 milliárd dollárnyi tartalékát használta fel, miközben a rubel árfolyama folyamatosan veszített értékéből, a reálgazdasági gondok pedig csak most kezdenek elmélyülni. A Royal Bank of Canada elemzői megjegyzik, hogy az orosz devizatartalékok csak jövőre fognak igazán mélyrepülésbe kezdeni: 2009 végére 200-250 milliárd dollár környékére csökkenhet a tartalékok szintje (ami 350-400 milliárd dolláros esést jelentene egy bő év leforgása alatt). Az RBC elemzői szerint egy ilyen drasztikus tartalékolvadás minden eddigi prognózisnál nagyobb rubelleértékelést indokolna: akár 40%-ot (!) is. Az orosz jegybank augusztus óta 13%-os rubelgyengülést engedett meg. (Portfolio.hu)
  • Csaknem 10%-kal zuhant a tegnapi nap során a WTI típusú olaj januári határidős árfolyama az Egyesült Államokban, s ma is csak kisebb pozitív korrekció mutatkozik. A januári határidős árfolyam a nap során 36 dollár alá is benézett, majd végül 36,2 dolláron zárt, ami 9,6%-os zuhanásnak felel meg. (Portfolio.hu)