Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Szétdarabolást, vagy a teljes bank értékesítését fontolgatja a Citigroup a The Wall Street Journal információi szerint. A társaság részvényei az elmúlt napokban zuhanórepülésbe kezdtek, a tegnapi napon újabb történelmi esést szenvedett el az árfolyam. Több mint 26 százalékkal értékelődtek le a bank papírjai egy nap leforgása alatt, amelyre még soha nem volt példa. A Citigroup árfolyama 4,7 dolláron fejezte be a tegnapi kereskedést. A piaci pletykák szerint a megbeszélések egyelőre korai fázisban vannak és egyetlen jel sem utal arra, hogy a vállalat már nem tart ki azon véleménye mellett, amit folyamatosan hangoztatott: hogy bőséges tőkével, erős finanszírozási lehetőséggel és stratégiával rendelkezik. Azonban az elmúlt két nap árfolyamzuhanását követően a Citigroup olyan szcenáriókat fontolgat, amelyek egy héttel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. (Portfolio.hu)
  • Felfelé indultak nyitáskor a nyugat-európai tőzsdeindexek. A párizsi CAC40 0,5, míg a frankfurti DAX 0,2, a londoni FTSE 0,4 százalékos pluszban van. A térségi tőzsdék közül a varsói 1,5, a prágai 1 százalékos erősödést mutat.
  • Az OTP Bank a május 30-i közleményében bejelentett program keretében november 20-án a Budapesti Értéktőzsdén 75 000 darab OTP-törzsrészvényt vásárolt 2332 forintos darabonkénti átlagáron. Így a bank saját tulajdonában lévő OTP törzsrészvények állománya 17 410 338 darabra változott. A csoporttagoknál lévő részvények darabszáma az október 30-i állapot szerint 2 098 560 darab. (Portfolio.hu)
  • Csaknem 2 százalékos pluszban nyitott a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX 213,02 pontos emelkedéssel, 11 042,86 ponton kezdte a napot, ami a csütörtöki záró értékhez képest 1,97 százalékos javulást jelent. A lendület a kereskedés első negyedórájában kitartott, az index jelenleg 11 020 ponton áll, az OTP 3, a Mol 2,8 százalékot javult.
  • Az euró ára a csütörtök délelőttinél két forinttal alacsonyabban, 270 forint körül van péntek reggel. A svájci frank a csütörtök reggeli 180 forint fölötti szintről a kamatdöntés után 176 forintra esett, jelenleg 178 forint körül van.
  • A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken háromheti mélypontra süllyedt, majd visszafordult a lejtőről, háromnapi veszteségsorozat után némi nyereséggel végzett. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 207,75 pontos, azaz 2,70 százalékos nyereséggel 7910,79 ponton zárt, amivel 48,32 százalékkal van alacsonyabban az elmúlt év véginél. (MTI)
  • Ma is hatalmasat estek az amerikai tőzsdemutatók. Mindhárom fő részvényindex 5 százaléknál is többet veszített értékéből. A Dow Jones 444 ponttal, 7552 pontra zuhant. Ez és a Nasdaq részvényindex mai záróértéke öt és féléves mélypont. Ennél is mélyebb szakadékba találta magát az S&P500-mutató, amely 11 éve nem járt olyan alacsony szinten, mint a mai kereskedés végén, amikor is 791,9 ponton állt meg.
  • Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)

  • A gazdasági válsággal szemben az Európai Uniós soros elnöki tisztét ellátó Franciaország a jövő év elejéig offenzív stratégiát indít európai partnereivel - jelentette be csütörtökön Nicolas Sarkozy. A francia államfő azt is közölte, hogy csütörtök este Párizsban egyeztet José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével többek között arról az európai gazdaságélénkítő csomagról, amelynek részleteit november 26-án jelentik be Brüsszelben. Michael Glos német gazdasági miniszter egyik szóvivője szerdán megerősítette, hogy az Európai Unió 130 milliárd eurós csomagot tervez a 27 tagország számára a gazdaság élénkítése céljából, amelyhez minden uniós tagországnak GDP-jének 1 százalékával kellene hozzájárulnia. Barroso csütörtökön Brüsszelben annyit közölt, hogy egyelőre még nincs politikai döntés sem az összeg nagyságáról, sem a gazdaságélénkítő csomag részleteiről. Azt azonban az Európai Bizottság elnöke elárulta, hogy a csomag "megfelelő, célzott és átmeneti költségvetési impulzussal" fog szolgálni, elismerve, hogy a megfelelő intézkedések az országok helyzetétől függnek majd. (MTI)
  • A regionális fejlesztéseknél is tekintettel kell a jelenlegi nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetre - mondta Gadus István, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Debrecenben. Közlése szerint a tanács egy nappal korábban tartott ülésén fogadta el a regionális operatív programnak a következő két évre vonatkozó regionális akciótervét, amelyet korábban kistérségi fórumokon és a fejlesztési ügynökség honlapján társadalmi vitára bocsátottak. Gadus István elmondta, hogy a gazdasági helyzetre tekintettel a tanács az üzleti infrastruktúra fejlesztésre - telephely-fejlesztésre, egyedi regionális beruházásokra és a munkahely megtartásban fontos regionális vállalkozás-fejlesztési alapra - 16 milliárd forintot különített el. Az észak-alföldi régióban több mint 110 milliárd forint fejlesztési forrás meghirdetésére nyílik lehetőség az elkövetkező két évben az operatív program 2007 és 2013 közötti 281 milliárdos keretéből. (MTI)
  • A Budapest Bank a GE Capital vállalatcsoporton belül egy új egység részeként működik tovább, amelybe a csoport nemzetközi kereskedelmi, és vegyesvállalati struktúrában működő bankjai tartoznak majd. A Budapest Bank csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében tájékoztat arról, hogy a bank anyavállalata, az amerikai GE Capital szerdán bejelentette, hogy a hosszú távú sikeres és versenyképes működés érdekében, figyelembe véve a globális piacokon történő változásokat is, átszervezi a vállalat felépítését. Az új részleget Dmitri Stockton irányítja, aki jelenleg a GE Money közép-kelet-európai banki tevékenységéért felel. A Budapest Bankcsoport adózás utáni nyeresége az idei első félévben 7,5 milliárd forint volt, ami 42 százalékkal haladja meg a tavaly első félévit. A csoport adózás előtti eredménye 2008 első félévében 9,3 milliárd forint volt, ami 50 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A bankcsoport mérlegfőösszege 30 százalékos bővüléssel 919,8 milliárd forintra, betétállománya pedig 33 százalékkal 779,4 milliárd forintra emelkedett az idén az első félévben a tavalyi bázishoz viszonyítva. (MTI)
  • A régiós devizákkal együtt gyengült a forint. Az eurót 270,45/65 forinton jegyezték csütörtök délután a budapesti bankközi kereskedelemben, 0,45 százalékkal gyengébben az előző délutáni 269,20/50 forintnál. Az árfolyam 4 forint széles sávban mozgott a nap folyamán: kora reggel még egészen 273,25-ig emelkedett, majd a forint erősödni kezdett és eljutott 269-ig, de ismét korrigált. Az ingadozásokkal tarkított árfolyam gyengülést a nemzetközi devizapiacokon a régióval szemben kialakult negatív befektetői hangulat határozta meg. A régiós devizák árfolyam vesztéséhez hozzájárult a dollár erősödése is az euróval szemben. Az EKB 1,2542 dollárban határozta meg az euró referencia árfolyamát csütörtökre vonatkozóan, szemben a szerdai 1,2634 dollárral. A dollárt 215,90/216,10 forinton jegyezték a szerdai 210,20/30 forinttal. Az MNB hivatalos deviza árfolyam jegyzése alapján egy svájci frank 179,23 (szerdán 178,59) forint, 100 japán jen pedig 227,71 (222,78) forint. A bankközi forintpiacon az egynapos finanszírozási (O/N) kamat szintje továbbra is alacsony: 11,00/35 százalék. Nem mutatnak változást a távolabbi lejáratok sem, az állampapírok hozamszintje magas, a 3-5 éves lejáratokra 12,5-13,5 százalék közötti ajánlatok születnek. (MTI)
  • Újabb kellemetlen amerikai makrogazdasági adatokat tettek közzé csütörtökön délután: a vezető amerikai gazdaságkutató konjunktúraindexében jelzett számottevő romlást, a kormányzat a foglalkoztatottságban. Októberre a Conference Board amerikai gazdaságkutató csoport közzétette vezető konjunktúramutatóját, a leading indicators-t, amely elsősorban az elkövetkezendő fél év kilátásaira vonatkozó jelzőszám. A csoport 0,8 százalékpontos csökkenést számolt ezen mutatóban, melyik így 99,6 pontra ment le. Szeptemberben még mutatójában 0,1 százalékos növekedést mért, bár azt megelőzően a nyári hónapokban az októberi adathoz közeli gazdasági visszaesést jelzett. A vártnál valamivel nagyobb októberi "romlást" elsősorban a részvényárak, az építési engedélyek és a fogyasztói várakozások negatív irányzatával indokolták, illetve a gazdaság zsugorodásának gyorsulásával. A nap során az amerikai munkaügyi minisztérium is egy igen kedvezőtlen adatot hozott nyilvánosságra, mely szerint az elsőként munkanélküli segélyért jelentkezők száma a múlt héten 542 ezerre nőtt a megelőző hét 515 ezer fős adata után. Az elemzők már némi javulást, azaz a kérelmezők számának csökkenését várták 505 ezerre. (MTI)
  • Tíz százalékot meghaladó esése miatt pár percre felfüggesztették a Mol részvények kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén csütörtökön, nem sokkal a zárás előtt. A papír árfolyama 10,05 százalékkal 8.460 forintra zuhant. (MTI)
  • A francia stratégiai vállalatoknak az esetleges külföldi felvásárlástól való megvédésére létrehozott önálló francia állami alap 20 milliárd eurós alaptőkével fog rendelkezni - jelentette be csütörtökön Nicolas Sarkozy francia államfő. Sarkozy egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a recessziótól tartó francia gazdaság támogatására és a munkahelyek megvédésére egy "állami intervenciós alap" létrehozásáról döntött, de annak megvalósításáról mostanig folytak a tárgyalások. A francia "Befektetési stratégiai alap" feladata a pénzügyi válság miatt nehézségbe került olyan francia "stratégiai" cégek megsegítése lesz, amelyekről feltételezhető, hogy állami támogatás nélkül külföldi ellenőrzés alá kerülhetnek. A Le Monde című napilap értesülése szerint a bejelentett 20 milliárd euróból egyelőre csak 6 milliárd eurónyi likvid tőke áll azonnal rendelkezésre (3 milliárd a francia állami tulajdonban lévő Caisse de Dépots (CDC) bank részéről és 3 milliárd közvetlenül a költségvetésből), a további 14 milliárd eurót kölcsönből biztosítja az állam. Az alapon keresztül az állam kisebbségi részesedést biztosít magának a párizsi tőzsdén jegyzett nagyvállalatokban, hogy külföldi befektetők esetleges ellenséges támadásait így hárítsa el. (MTI)
  • Folytatta az esést a Wall Street, nyitás után a Dow Jones 50 pont, azaz 0,6 százalékos csökkenésig jutott el, a Nasdaq vesztesége 6 pont volt, vagyis 0,5 százalékos csökkenés. Negyed órával nyitás után a Dow Jones már 1,85 százalékos, a NAsdaq 1,77 százalékos, az S&P 2,28 százalékos mínuszban volt.
  • A részvénypiacok zuhanásával párhuzamosan 2,1 százalékkal esett tegnap az olaj árfolyama is, így a WTI megjárta az újabb 52,6 dolláros lokális minimumszinteket is. Ma 1 százalékos a csökkenéssel indult a kereskedés, de mostanra már közel 5 százalékos a zuhanás mértéke. Így a WTI benézett a bűvös 50 dolláros szint alá. (Portfolio)
  • Bankholdinggá alakulna a General Motors pénzügyi szolgáltató vállalata, a GMAC. Bankholdingként a kártyatársaság hozzáférhet a Fed által nyújtott sürgősségi hitelkerethez, amellyel stabilabbá válik az autó-és jelzáloghitelező, viszont ezzel a szabályozó hatóságok szigorúbb felügyeletével is szembe kell néznie. A General Motors jelenleg 49 százaléknyi részesedést birtokol a pénzügyi cégben. A GM részvényei 10 százalékkal értékelődtek le ma, a nyitás előtti kereskedésben. A befektetési bankok közül a Morgan Stanley-t és a Goldman Sachs-ot, a kártyatársaságok közül pedig az American Express-t segítette ki oly módon az állam, hogy bankholdinggá alakította, miután a hitelpiaci válság elmélyült. (Portfolio)
  • Múlt héten 27 ezerrel nőtt az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban. A piac 503 ezer körüli értékre számított, így a friss adat (542 ezer) kisebb negatív meglepetést okozott. A négyhetes mozgóátlag, amely a heti nagyobb ingadozásokat kisimítja 506,5 ezerre nőtt, ami 1983 januárja óta a legmagasabb értéknek számít. (Portfolio)
  • Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.

    A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.

  • Oroszország a gazdaság élénkítése céljából gyorsítja az adókönnyítés ütemét, többlet összegeket juttat a hadiiparnak, és hozzájárul a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került országok megsegítésére szánt IMF-csomagok finanszírozásához, jelentette be Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Az orosz gazdaságélénkítő csomag részeként a miniszterelnök jelezte: az adócsökkentést úgy gyorsítják, hogy a kormányzóságok hatáskörébe utalják az áfa-kulcs legfeljebb 10 százalékponttal 5 százalékra való csökkentését, és az év végéig minimálisra mérséklik az áfa-visszatérítés idejét. Kilátásba helyezte a társasági adó 4 százalékponttal való csökkentését is. (MTI)
  • A Pénzügyminisztérium és a jegybank magas szintű vezetői egyeztettek a bankmentő csomagról szerdán - értesült kormányzati körökből az MTI. Az egyeztetés eredményeként kikerülhet a törvényjavaslatból az a pont, amely szerint a tőkejuttatás fejében kibocsátott elsőbbségi részvényeket bizonyos esetekben az állam törzsrészvényekre válthatná. Szakértők szerint ez a módosítás megkönnyítheti a bankok részvételét a programban.
  • A szaúdi herceg, Alwaleed Bin Talal Alsaud bejelentette, hogy 5 százalékra növelné részesedését a Citigroupban, ugyanis véleménye szerint a Citigroup részvényei "drámaian alulértékeltek". A hírre a Cititgroup papírjai a tegnapi történelmi, 21 százalékos zuhanást követően jelenleg 4 százalékos drágulást mutatnak a nyitás előtti kereskedésben. A hitelpiaci válság kezdetén számos amerikai és nyugat-európai bank kapott többmilliárd dolláros segítséget Ázsiából vagy a Közel-Keletről, akik jelentős tőkeinjekciókat jutattak a bankoknak. Abu Dhabi állami befektetési alapja 4,9 százalékos részesedést vásárolt a Citigroup-ban a tavalyi évben, emellett a Kuwait Investment Authority további hárommilliárd dolláros tőkeinjekciót juttatott a cégnek januárban. (Portfolio)
  • 1 százalékponttal csökkentette a svájci jegybank az ottani kamatot. A három hónapos úgynevezett Libor-célsáv így 0.5%-1.5% közé esik. A jegybank döntését azzal indokolta, hogy a korábban vártnál, már az idei év végére 2%-ra csökkenhet az infláció. Mindemellett látványosan romlottak a nemzetközi világgazdasági feltételek. Ebben a hónapban már ez a második rendkívüli kamatdöntő ülése a svájci jegybanknak, legutóbb november 6-án csökkentette irányadó rátáját fél százalékponttal. A hír hatására a forint érdemben erősödött a frankkal és kisebb mértékben az euróval szemben: a váratlan, 100 bázispontos svájci kamatcsökkentés hírére 270,50-ről egészen 269-ig ugrott a forint az euróval szemben, míg a svájci frankkal szembeni kurzus 178-ról 176,50-ig mozdult.
  • cikkünk a témában:

    Jó időre elfelejthetjük a kamatcsökkentést

    A monetáris tanács nem csökkent kamatot a hétfői ülésén, sőt, az első ilyen lépésre 2009 elejéig várni kell - állítják meglepően egyöntetűen a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők, akik szerint a jegybank most elsősorban a pénzügyi stabilitási szempontok alapján dönt. Az előrejelzések szerint jövőre ugyan már jöhetnek a kamatvágások, ám az októberi 300 bázispontos, vagyis 3 százalékpontos, 8,5-ről 11,5 százalékra való emelést csak 2009 vége felé tudja majd "visszadolgozni" a monetáris politika.
  • A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.

    A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.

    Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)

  • Az amerikai gazdaság visszaesése legalább 2009 közepéig eltarthat - derül ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed Nyítpiaci Bizottságának (FOMC)legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből. A jegybank vezetői igen komoly kockázatát látják annak, hogy a gazdaság lassulása a korábban vártnál is tovább tart majd. Az amerikai gazdaság zsugorodásával nem csupán 2008 második felében, hanem még 2009 első felében is számolnunk kell - vélik az amerikai jegybankárok. Anélkül, hogy a jegyzőkönyvben ténylegesen megfogalmazták volna, úgy tűnik, hogy az előttünk álló egy évben az amerikai gazdaság recessziójára számít a Fed. 1982 óta ez lehet a leghosszabb recessziós periódus az USA-ban. A rendkívüli intézkedések ellenére (agresszív kamatcsökkentési sorozat, likviditásfokozó intézkedések) a Fed úgy látja, hogy hosszabb távon a gazdasági élénkülés beindulásával párhuzamosan a pénzpiaci problémák csak lassan enyhülnek majd. (Portfolio.hu)
  • A híresztelések szerint 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot jelenthet be az Európai Bizottság a jövő hét folyamán a gazdasági problémák kezelésére. A bizottság egyelőre nem erősítette meg a tervezett csomag mértékéről szóló pletykákat. Az Európai Bizottság azt nyilatkozta, hogy még nem döntötte el a csomag mértékét, amely november 26-án kerül nyilvánosságra és egyelőre korai még spekulálni a részletekről - írja a Reuters. De a német gazdasági miniszter, Michael Glos viszont az nyilatkozta, hogy a tervek szerint mind a 27 EU tagállamot arra kérik majd, hogy a GDP 1%-ával járul majd hozzá az élénkítő csomaghoz. (Portfolio.hu)
  • Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság mai konferenciáján konkrét összeg említése nélkül jelezte, hogy az IMF-től idén lehívott hitelkeretet "valamilyen lejáró adósság törlesztésre" fordítanak, és hangsúlyozta, hogy új külső forrás bevonására nincs szükség. Ma hozták nyilvánosságra az Európai Uniótól kapott 6,5 milliárd eurós hitelkerettel kapcsolatos feltételrendszert, amely alapján Veres újságírói kérdésre válaszolva elmondta: gazdálkodó szervezetek forrásal való ellátására ez a pénz nem használható fel. (Portfolio.hu)
  • A nyitás után pár perccel 2400 forint alá is benézett az OTP-részvények ára, ám azóta a 2400 forint felett néhány forinttal kereskednek a bankpapírral.