Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Svédország gazdasága visszaesett, hazai összterméke a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a második negyedhez képest, szezonális kiigazítással, és változatlan volt az egy évvel korábbihoz képest, munkanap-kiigazítással számolva, jelentették a svéd statisztikai hivatalban pénteken. Az elemzők 0,3 százalékos éves növekedést vártak a harmadik negyedévről. Negyedéves összehasonlításban második negyedéve csökkent a GDP Svédországban. (MTI)
  • A tegnapi szinten kereskednek péntek reggel is a forinttal, 259-260 forintot adnak egy euróért. többi térségi valutához hasonlóan a forint is szilárdnak ígérkezik pénteken, a csekély forgalom miatt elképzelhető, átmeneti kilendülések egyelőre váratnak magukra.
  • Kisebb, 0,19 százalékos pluszban, 12 201pontony nyitott a BUX, majd azonnal tovább erősödött: 20 perc után már 0,8 százalékos emelkedéssel 12 278 ponton állt a mutató. Az OTP 2,1 százalékot emelkedett és átvitte a 2800 forintos, tegnap ostromolt szintet, a Molnak ugyanez a 10 ezer forintos határral sikerült.
  • Az északi-tengeri Brent könnyűolaj péntek reggel 52,70 dollár volt Londonban a legközelebbi határidőre, 43 centtel olcsóbb a csütörtöki zárónárál. Hajnalban 48 centtel volt olcsóbb volt a csütörtöki zárónál,csütörtökön pedig 79 centtel olcsóbbodott. A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate péntek reggel hordónként (159 liter) 53,55 dollár volt a chicagói Globexen, 89 centtel olcsóbb a szerdai New York-i zárónál.Csütörtökön a New York-i árutőzsde (NYMEX) hivatalos parkettje zárva volt, a hálaadás napi ünnep miatt. Előzőleg, szerdán a West Texas Intermediate 3,67 dollárral drágult. (MTI)
  • Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai értéktőzsdék péntek reggel további nyereségekkel fejelik meg a csütörtöki javulást, reménykedve abban, hogy az Európai Központi Bank a jövő héten folytatja a kamatcsökkentést. Piaci elemzők szemében ennek valószínűségét növelte, hogy az Európai Bizottság csütörtökön megjelent felmérésében az átfogó euróövezeti gazdasági hangulatmutató 74,9 pontra - több mint 15 év óta a legalacsonyabbra - csökkent az októberi 80,0 pontról. Az értékforgalmazók szerint a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 harmincöt pont körüli nyereséggel nyithat, a frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 harminchárom pont körüli előrelépéssel kezdhet. A New York-i tőzsdemutatók határidős jegyzései közül a New York-i értéktőzsde fő mutatójáé, a Dow Jones ipari átlagé péntek reggelre 0,10 százalékkal 8707 pontra emelkedett, a Nasdaq összetett mutatójáé 0,15 százalékkal 1192,75 pontra gyengült, az S&P 500-asé 0,09 százalékkal 887,00 pontra javult. (MTI)
  • A tokiói értéktőzsde fő mutatója pénteken tovább emelkedett: még tartott a bíztatás, amelyet a piac a szerdán bejelentett kínai kamatcsökkentéstől és az EU 200 milliárd eurós költségvetési intézkedési tervétől kapott. Reménykedve a fontos külpiacok jobb gazdasági növekedésében, pénteken is drágultak az acél-, a gép- és az építőipari részvények, a kereskedőházak és a szállítmányozási cégek papírjai. Tartós hatást azonban nem jósolnak elemzők, hiszen a közvetlenül érdekelt sanghaji tőzsdén pénteken már lefelé tartó kiigazítás követte a csütörtöki, 6,57 százalékos ugrást. A tokiói tőzsdezárás felé a hongkongi Hang Seng mutató 2,2 százalékos nyereségben, a szöuli Kospi 0,9 százalékos nyereségben, a sanghaji összetett mutató 1,2 százalék körüli veszteségben volt a csütörtöki záróhoz képest. A tokiói tőzsdét kezdetben segítette a friss adat is arról, hogy októberben váratlanul csökkent a munkanélküliség Japánban, 3,7 százalékra a szeptemberi 4,0 százalékról. Utóbb azonban lelohasztotta a lelkesedést, fékezve a további nyereségeket, a másik, pénteken megjelent hivatalos adat arról, hogy a japán ipari termelés viszont meredeken csökkent októberben, a vártnál nagyobb hazai recessziót valószínűsítve. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 138,88 pontos, azaz 1,66 százalékos nyereséggel 8512,27 ponton zárt, 44,39 százalékkal alacsonyabban az év véginél.

    Az index ezen a héten 7,60 százalékot nyert - az e havi vesztesége 0,75 százalék -, a múlt héten 6,52 százalékot vesztett, az előző héten 1,41 százalékot vesztett. Októberben 23,83 százalékot vesztett. A harmadik negyedévben 16,48 százalékot csökkent, az első félévben 11,93 százalékot veszített az index. Tavaly 11,13 százalékot csökkent, négyévi nyereségsorozat után először volt éves vesztesége, ezzel tavaly a tokiói részvénypiac volt a legrosszabb a világ nagy értéktőzsdéi közül.

  • Az ORF osztrák közszolgálati média ezer munkahelyet szüntet meg 2012-ig, jelentette be az ORF főigazgatója csütörtökön Bécsben. A terv szerint kiszervezik a technikai szolgáltatásokat, a grafikát és a rádió szimfonikus zenekarát, illetve elbocsátások és korai nyugdíjazások is lesznek. A jelenlegi 3400 dolgozóból így kevesebb mint 2500 marad majd az ORF kötelékében. Az ORF egyre rosszabbul szerepelt a nézettségi versenyben az utóbbi két évben, idén százmillió eurós (több mint 26 milliárd forintos) hiányt produkált.
  • A magyarországi szállodák jövedelmezőségét is érezhetően rontotta az elmúlt hónapokban lezajlott pénzügyi válság, mondta Kovács István. A Magyar Szállodaszövetség főtitkára szerint az egyes régiók adatai az eltérnek egymástól, de becslések szerint a szállodák forgalma Magyarországon 8-10 százalékponttal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. Gyenesei István önkormányzati miniszter szerint a turisztikai marketingre most kétszeres erővel kell odafigyelni, ezért miközben a turizmusra fordítható állami források a költségvetésben mintegy 12 százalékkal csökkennek az eredeti elképzelésekhez képest, a marketingre legalább ugyanannyit szeretnének fordítani mint ebben az évben. A miniszter szerint továbbra is indokolt lenne csökkenteni a szállodai szolgáltatások általános forgalmi adójának mértékét, ennek lehetőségét azonban egyelőre elvette a gazdasági világválság.
  • A varsói tőzsde WIG20 indexe 1,28 százalékkal 1771,98 pontra erősödött csütörtökön: többek között a legnagyobb hitelnyújtó PKO BP részvényára emelkedett 2 százalékkal. A rézipari KGHM árfolyama 6,2 százalékkal drágult, a távközlési TPSA részvényára 1,3 százalékkal süllyedt. Az olajipari PKN Orlen árfolyama 0,1 százalékkal 26,98 zlotyra mérséklődött. A varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 1,1 százalékos nyereséggel 144,00 zlotyn fejezte be a napot.
  • Az orosz kormány jelentősen csökkentette a kőolaj exportvámját: decembertől az új tarifa 192,1 dollár lesz tonnánként a jelenlegi 287,3 dollár helyett. Oroszország a világ második legnagyobb olajtermelője, exportja azonban veszteségessé vált, mert az energiahordozó árának a jelentős csökkenése mellett nem változott a magas exportvám. Néhány hete az olajtermelők kilátásba helyezték, hogy ha a kormány nem lép az exportvám kérdésében, akár le is állíthatják az olajexportot.
  • Magasan elsőrendű szintre, az eddigi "A"-ról "A plusz"-ra javította csütörtökön Szlovákia hosszú futamú adósi besorolását a Standard & Poor's, a szlovák gazdaság versenyképességének várható javulására és a januári eurócsatlakozásra hivatkozva. A hitelminősítő egyben lehető legjobb szintre, "AAA"-ra emelte "AA plusz"-ról a devizaátutalási és konvertibilitási kockázatokat mérő osztályzatot.

    Szlovákia hosszú ideje az első közép-európai EU-tagállam, amelynek adósbesorolásait valamely nagy nemzetközi hitelminősítő javítja, sőt Kelet-Európa EU-gazdaságait az utóbbi hetekben példátlan ütemű leminősítési hullám sújtotta a pénzügyi-likviditási válság hatásai miatt. A Fitch Ratings a hónap elején egyszerre három EU-tagállam - Magyarország, Románia, Bulgária - szuverén besorolásának rontásáról döntött. A cég az addig "BBB plusz" szintű magyar besorolást egy fokozattal "BBB"-re csökkentette. A Standard & Poor's a múlt hét elején rontotta ugyanilyen szintre a magyar adósosztályzatot.

    A magyar besorolás az S&P csütörtöki szlovák felminősítése után mindkét cég listáján négy fokozattal marad el Szlovákiáétól. A Fitch és az S&P Románia minősítését nemrég egyaránt két fokozattal a befektetési sáv alá, az addigi "BBB"-ről "BB plusz"-ra rontotta. Románia az egyetlen ország az EU-ban, amelynek immár több nagy hitelminősítőnél nincs befektetésre ajánlott osztályzata. (MTI)

  • Bár napközben csak egyszer, rövid időre erősödött meg annyira a forint, hogy 260 alá kússzon az euró ára, délután öt óra előtt nem sokkal újra 260,04-ig menetelt az árfolyam. Napközben előbb reggel 9, majd délután 3 óra körül 261,50 felett is járt az árfolyam.
  • Az OTP egy forinttal a napi minimuma felett, de így is 2,1 százalékos emelkedéssel, 2763 forinton zárta a napot. Százalékosan a BUX is éppen ennyit emelkedett a tegnapi záráshoz képest, 12 177,6 ponton állt záráskor az index. A Mol kerek 300 forinttal, 3,1 százalékkal drágult, így 9950 forintot ért. A gyógyszergyártók szerényebb, egyaránt 0,8 százalékos emelkedést mutattak, a Richter esetében ez 26 550, az Egisnél 11 075 forintos árat eredményezett.
  • A Hálaadás Napja miatt csütörtökön zárva tartanak az amerikai tőzsdepiacok. Szerdán a vezető New York-i tőzsdemutatók közül a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 4,6 százalék (67,37 pont) emelkedéssel 1532,10 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 2,9 százalékkal (247,14 ponttal) 8726,61 pontra nőtt. (MTI)
  • Öt éve először ismét növekszik a munkanélküliség Dániában: októberben a korábbi 1,6 százalék 1,7 százalékra nőtt. Ezzel az öt milliós országban a múlt hónapban 47 700-an voltak munka nélkül, 1800-zal többen, mint szeptemberben - közölte a dán statisztikai hivatal. A leginkább a 25-29 év közötti korosztály érintett, közöttük 2,4 százalékos a munkanélküliség. (MTI)
  • A válsághelyzetek új kiindulási lehetőséget is hozhatnak magukkal, mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter az Ecostat és a Népszava közös rendezésében tartott Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 című, csütörtöki budapesti konferencián. "Jövőre megszűnhet a Magyarországot érintő túlzott deficit eljárás és közel kerülhetünk az eurózónához való csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez", mondta el Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Hozzátette azt is, hogy ez a recesszió közeli jövő évi gazdasági stagnálás vagy a visszaesés ellenére is megvalósulhat. A költségvetési plafontörvény, valamint a költségvetési tanács törvénybe iktatásával, és a költségvetési gazdálkodás újraszabályozásának rendjéről szóló, úgynevezett státusz törvény jövőbeni elfogadásával a jelzett irányba tesz egy lépést Magyarország, fogalmazott előadásában Kovács. Két lehetséges jövőbeni gazdasági-társadalmi forgatókönyvet vázolt fel előadásában az ÁSZ elnöke. Kovács Árpád szerint az egyik szélsőséges változat a versenyképesség növelését állítja a középpontba. A "fejlesztő" és "szabályozó" állam koncepciója az egyénre hárítja a felelősséget, miközben minimalizálni, vagy lényegileg csökkenteni igyekszik az állam beavatkozását. A forgatókönyvek másik szélső pontján a szociális kohézió erősítését állítják a középpontba, ahol a társadalom viszonylagos konfliktusoktól való mentessége, az érdekek fenntartása az alkalmazkodást segítő hajtóerő. Ezt a modellt sokan a jóléti állam koncepciója felmelegítésének tartják, de nincs igazuk, tette hozzá. Az ÁSZ elnöke szerint ez a társadalmi kohéziót preferáló koncepció, az állampolgároknak a hozzáférésre esélyt adó, a lehetőségek szerint folyamatosan fejlődő szociális és jóléti rendszer nagyobb társadalmi hozadékot eredményez. (MTI)
  • Két hétre leállítja a Nokia a termelést a romániai nemeszsuki gyárában az év végi ünnepek idejére. A mobiltelefonokat gyártó cég vezetése szerint a december 22. és január 5. közötti munkaszünettel "az alkalmazottaknak szeretnének lehetőséget adni arra, hogy az ünnepeket családjuk körében tölthessék el" - írja a kolozsvári Krónika internetes oldalán. A Nokia keddi bejelentése szerint több százra emelkedik azoknak a személyeknek a száma, akiket kénytelen kényszerszabadságra küldeni. Akkor John Guery, Nokia romániai kirendeltségének vezérigazgatója azt nyilatkozta: ezek a dolgozók a munkaszünet alatt bérüknek 75 százalékát kapják kézhez. Simona Alb, a nemeszsuki cég kommunikációs igazgatója szerdán azt nyilatkozta, hogy a telefongyártó romániai üzeméből főállású alkalmazottakat nem, mindössze az alvállalkozóknak dolgozó idénymunkásokat küldik kényszerszabadságra. Állítása szerint az idénymunkások száma folyamatosan változik, jelenleg pedig nem tartanak igényt külső munkaerőre. A nemeszsuki üzem megnyitásakor azt tervezték, hogy a Romániában alkalmazott dolgozók száma az év végére eléri majd az 1200-at, 2009 végén pedig már a 3500 főt alkalmaznak majd. (MTI)
  • A munkaügyi tárca a nagyfoglalkoztatók bevonásával karácsonyig felméri, hogy milyen hatást gyakorol a gazdasági krízis a munkaerőpiacra, jelentette be a minisztérium államtitkára csütörtökön a Heves megyei Dormándon. Az elképzelések között szerepel az átmeneti részmunkaidős vagy a részfoglalkoztatás ösztönzése - közölte az önkormányzati fórumon Korózs Lajos. Ma a munkahelymegtartó támogatás plafonja cégenként 50 millió forint, ami egy több ezer embert foglalkoztató vállalkozás esetében nem jelent valódi ösztönzést. Személyes véleménye szerint ezt a maximumot el kell törölni. A tervezett intézkedések között szerepel térségi válságkezelő alapok létrehozása, illetve járulékkedvezmények juttatása a foglalkoztatóknak a munkahelyek megtartása érdekében. Tovább bértámogatást vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akik vállalják csoportos leépítés keretében elbocsátott dolgozók foglalkoztatását. Szintén a foglalkoztatási helyzet javítását szolgálja az Út a munkához Program, amelynek keretében a munka világába kívánják integrálni a rendszeres szociális segélyből élőket. A szaktárca célja az, hogy a jelenlegi 230 ezerről 100 ezerre csökkenjen a segélyezettek száma. Ennek elősegítésére, a ma segélyezésre szolgáló éves keret felét, vagyis 47,6 milliárd forintot jövőre a rendelkezésre állási támogatásra, vagy foglalkoztatásra vehetik igénybe az önkormányzatok, kistérségek. (MTI)
  • A Magyar Nemzeti Bank vezetése szakmai megbeszélést folytatott az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának képviselőivel - közölte az MNB csütörtökön. A találkozó során az MNB képviselői tájékoztatták az érdekegyeztetési folyamatban résztvevő feleket a gazdasági helyzetről, különösen az inflációs folyamatokról. A megbeszélés alkalmat adott a béralakulás és a monetáris politika összefüggéseire vonatkozó jegybanki álláspont kifejtésére is, áll a közleményben. (MTI)
  • A svéd cégek 12-15 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak Magyarországon, s a nagyobb vállalatok egyelőre nem terveznek elbocsátásokat - mondta Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Azt azért hozzátette, hogy mivel még csak a gazdasági válság elején vagyunk, nem tudni, hogy a recesszió milyen hatással lesz a magyarországi munkahelyekre. A nagykövet elmondta azt is, hogy újabb konkrét svéd beruházásról nem tud Magyarországon, ám igaz az is, hogy a legnagyobb cégek jó része már itt van. (MTI)
  • A "szlovák csoda" több tényező együttes hatásának eredménye, ám Szlovákia korábbi reformlendülete egyértelműen kifulladóban van, áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban közzétett éves országjelentésében. A hitelminősítő az általa alkalmazott - nagyon magastól nagyon alacsonyig terjedő - besorolási rendszerben a szlovák kormány pénzügyi erejét a legjobb, "nagyon magas" kategóriába, az intézményi rendszer erejét "magas" szintre sorolta. A Moody's emellett felidézi, hogy Szlovákia eurócsatlakozásának jóváhagyásával egy időben az EU-bizottság is kétségbe vonta, hogy az ország képes lesz-e hosszú távon alacsonyan tartani az inflációt. Londoni befektetési házak korábbi elemzései szerint, ha Szlovákiában a januárban esedékes eurófelvétel után erősen meglódul az infláció, az késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását. Más nagy londoni házak ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy jövőre Lengyelország és Magyarország is az ERM-II. tagja lesz. A Goldman Sachs alapeseti forgatókönyve is az, hogy Lengyelország és "valószínűleg" Magyarország jövőre belép az ERM-II.-be, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót. (MTI)
  • A Richter Gedeon Nyrt. november 26-án 5.000 saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, közölte a társaság a tőzsde honlapján csütörtökön. A részvényeket 25 827 forintos átlagáron vette meg. (MTI)
  • Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukcióján, mintegy 4,5-szeres túljegyzés mellett, 211 bázisponttal 10,61 százalékra csökkent az átlaghozam csütörtökön. Az ÁKK a két héttel ezelőtti 30 milliárd forinttal megegyező összegben hirdetett meg 12 hónapos diszkont kincstárjegyet (D091118) értékesítésre. Az elsődleges forgalmazók 117 ajánlatot nyújtottak be 133,49 milliárd forint értékben. A túljegyzés mértéke 4,45-szörösre növekedett az előző 1,73-szorosról. Az ÁKK 33 ajánlatot fogadott el a meghirdetettnél is nagyobb összegre, 35 milliárd forintra, ugyanakkor a kibocsátás 45,5 milliárd forint lett. Az aukción 10,61 százalékos átlaghozam alakult ki, 211 bázisponttal alacsonyabb a két héttel korábbi 12,72 százaléknál. A legalacsonyabb hozam 10,12 százalék, a legmagasabb 10,80 százalék volt. A megelőző aukciók sorrendben 9,26, 11,49 és 12,68 százalékos átlaghozammal zárultak. (MTI)
  • A dél-koreai Kia Motors 100-200 millió eurós beruházással új motorgyárat létesít Szlovákiában, közölte a cég egy autóipari konferencián. A beruházásról a végső döntést a csoport még az év vége előtt meghozza, a beruházás 2011-ben indulhat. A tervek szerint az új üzem évente 300 ezer autómotort gyártana, ami azt jelenti, hogy a Kia megkettőzné szlovákiai autógyártó kapacitását. Az üzemet Zsolnán (Zilina) tervezik felépíteni a Kia már meglévő összeszerelő gyárának a közelében. A szóvivő tájékoztatása szerint a Kia az idén a tervezett 220 ezer helyett 210 ezer autót gyárt Szlovákiában az európai kereslet csökkenése miatt. A dél-koreai Hyundai - amelyhez a Kia is tartozik - november elején kezdte meg a próbaüzemet csehországi üzemében. Az új autógyár az észak-morvaországi Nosovicében az első években évente 200 ezer járművet gyárt majd. A sorozatgyártást legkésőbb 2009 áprilisában tervezik megkezdeni, a felfutás után évi 300 ezer autó előállításával számolnak. A dél-koreai autógyár a hivatalos kimutatás szerint eddig 1,1 milliárd eurót ruházott be a nosovicei üzem építésébe, és ezzel ez az eddigi legnagyobb külföldi beruházás Csehországban. (MTI)
  • Az euróövezetben novemberben az átlag szintjén tovább romlott a gazdasági bizakodás. Az Európai Bizottság csütörtökön megjelent felmérésében az átfogó hangulatmutató 74,9 pontra - több mint 15 év óta a legalacsonyabbra - csökkent az októberi, lefelé módosított 80,0 pontról. Utoljára februárban volt 100,2 ponton, többségi bizakodást jelezve 100 pont fölött a mutató, azóta folyamatosan csökken. Az elemzők 78 pontot vártak novemberről. A fő mutatót tavasszal még jobbára csak a pénzügyi szolgáltatók húzták le, de azóta már minden fronton terjed a borús hangulat. A bizalmi mutató a szolgáltatók körében novemberben mínusz 12 pontra esett az októberi mínusz 7 pontról. Az ipari mutató mínusz 25 pontra rosszabbodott mínusz 18 pontról. Az elemzők mínusz 21 pontot vártak. A brüsszeli bizottság felmérésében a fogyasztói bizalom részmutatója mínusz 25 pontra esett tovább mínusz 24 pontról. Az elemzők is mínusz 25 pontra számítottak. A kiskereskedelmi mutató mínusz 13 pont maradt, októberben is annyi volt. Az Európai Bizottság külön, vállalatvezetők körében végzett felméréssel készült üzleti klímamutatója mínusz 2,14 pontra - szintén 15 éve a legalacsonyabbra - csökkent az októberi mínusz 13,4 pontról. Az elemzők mínusz 1,5 pontra számítottak. Utoljára márciusban javult ez a mutató, azóta romlik. (MTI)
  • Csütörtök reggel a nyugat-urópai részvénypiacok emelkedőben voltak, követve az ázsiai piacok hasonló fellendülését. Az első óra fő nyertesei a bankok, 2,7-3 százalék közötti drágulással, és jók az energiaipari részvények is. A lelkesedést a nap folyamán mérsékelheti az amerikai tőzsdeszünet, miután a New York-i értékpapírpiacok szerdán meggyőző előretöréssel zártak. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 1,7 százalékos nyereséggel kezdett, az első óra vége felé 2 százalékos nyereséggel 847,20 pontnál tartott, 43,77 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. Csütörtökön a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 több mint 0,8 százalékos nyereséggel kezdett, egy óra múlva 1,31 százalékos nyereségnél tartott. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 majdnem 1,6 százalékos nyereséggel indult, egy óra múlva 1,80 százalékos nyereségben volt. Párizsban a CAC-40 több mint 1,8 százalékos nyereséggel nyitott, egy óra múlva 1,94 százalékos nyereségnél járt. (MTI)
  • Rövid időre, de már 260 forint alá is beszaladt az euró ára, a forint az elmúlt hetekhez képest erős és stabil. Reggel kisebb gyengüléssel ugyan 261,50 fölé szaladt az árfolyam, de ezt utána egy órán át folyamatos erősödés követte.
  • A török kormány azt tervezi, hogy a jelenlegi 15 százalékról csökkenti a legalább egy évre lekötött bankbetétekre vonatkozó kamatadót, mert ösztönözni akarja a megtakarításokat a gazdaságot élénkítendő hitelezés fedezetéül, írta csütörtöki számában a Radikal című lap a hírforrás megnevezése nélkül. Törökországban átlagosan 45 nap a bankbetétek lekötési ideje, ez korlátozza a bankok hitelnyújtási lehetőségeit. A hitelezés megkönnyítése céljából a kormány azt is kilátásba helyezte, hogy a jelenlegi kétszeresére, 100 ezer lírára (hozzávetőleg 13 millió forintra) a betétek állami garanciáját. A kormány gazdaságélénkítő terveinek célja javítani a lakosság hangulatát és visszaszerezni a pénzügyi rendszer iránti bizalmát, amit igencsak megtépázott a pénzügyi válság, elsősorban az óriásra duzzadt folyómérleghiány miatt. A deficit az idén elérheti az 50 milliárd dollárt.

    A gazdaság élénkítéséhez Ankara már megszerezte a Nemzetközi Valutalap(IMF) és az EBRD támogatását is. Az IMF a héten hétfőn hagyott jóvá 19 milliárd dolláros készenléti keretet Törökországnak, miután az előző, 10 milliárd dolláros készenléti szerződés májusban lejárt. Törökország eredetileg ennél nagyobb keretet, legalább 30 milliárd dollárt remélt. (MTI)

  • Jövőre az euróövezet recesszióba süllyed az átlag szintjén, jósolta az EU pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia. Módosítani kell a korábbi előrejelzést, és a válság esetleg nem is ér véget jövőre - mondta a biztos újságíróknak csütörtökön. Az Európai Bizottság az e hónap elején megjelent, őszi előrejelzésében erre az évre 1,2 százalékos, jövőre 0,1 százalékos és 2010-re 0,9 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósolt az euróövezetnek, már akkor is rontva a tavaszi előrejelzésén, amely erre az évre 1,7 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az euróövezetnek. (MTI)
  • Egy óra alatt 2,1 százalékos pluszig jutott a tőzsde, délelőtt tízkor, egy órával a nyitás után szinte minden részvény erősödést mutatott. Igaz, ennek nagyrészét már a nyitásban összeszedték a papírok: az index 182,56, 1,53 százalékos pontos emelkedéssel, 12 107,54 ponton nyitott csütörtökön. Tíz órakor az OTP papírok átlépték a 2800 forintos szintet, a 2805 forintos ár 3,9 százalékos emelkedést jelent, a Mol 9980 forintos ára 3,4 százalékos plusz eredménye.