"Négy hibát követtünk el" címmel közölt interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Le Monde című francia napilap szerda délután megjelent számában. A párizsi újság azon kérdésre, hogy Magyarország csődhelyzetben volt-e, amikor a Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) fordult kérelmével, a kormányfő elmondta: a forint olyan támadást szenvedett el, mint amilyet a kilencvenes évek elején az angol font. A vállalkozások és a lakosság nyakig eladósodottak devizában, a válság befagyasztotta a pénzügyi piacokat, a forint esni kezdett, azoknak, akik hitelt vettek fel, még jobban el kellett adósodniuk a visszafizetéshez, s mindezt jól kiszámították azok, akik a magyar valutára spekuláltak.
A Le Monde szerint Gyurcsánynak az állami kiadásokra irányuló politikája növelte az államháztartási hiányt, a megszorító intézkedések viszont a növekedést fenyegetik. A lap azon felvetésére, hogy akkor hol követte el a hibát, a miniszterelnök úgy válaszolt: "azonkívül, ami a nemzetközi pénzügyi válságból adódik, négy alapvető hibát követtünk el". A miniszterelnök szerint az első az volt, hogy nem ösztönözték a lakosságot a megtakarításra. Ez annak a nyolc évvel ezelőtt megkezdődött politikának a következménye szerinte, amely az embereket a folyamatos pénzköltésre ösztönözte. A második hiba az volt, hogy 2000 és 2006 között az egymást követő három kormány túl sokat költött és lényegesen növelte a költségvetési hiányt. "Ebből 18 hónapot vállalok" - tette hozzá Gyurcsány. A harmadik hiba meggyőződése szerint a reformok elégtelensége volt, az ellenzék ugyanis folyamatosan azok megakadályozásán mesterkedett, a negyedik hiba pedig a vállalatok és a lakosság devizalapú eladósodása, még akkor is, ha a jelenség az egész régióban megfigyelhető - véli a miniszterelnök. (MTI)
Szerdán is veszteséggel zártak a nagy nyugat-európai részvénytőzsdék vezetői indexei, ez alkalommal azonban nem zömmel a pénzügyi, hanem az olajipari részvények is lehúzták a tőzsdemutatókat és nem utolsó sorban a legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexét, amely 0,9 százalékkal 767,23 pontra esett.
Londonban a FTSE-100 vesztesége 0,77 százalék lett, a mutató 4059,88 ponton végzett. A BP Amoco olajipari részvény 2,5 százalékkal lett olcsóbb, a Shellé 2,7 százalékkal. A pénzügyi részvények közül a Barclays Bank lett nagy vesztes 9,3 százalékos árfolyameséssel. A kedden több mint 60 százalékkal olcsóbbodott Royal Bank of Scotland banki papír most 21,4 százalékos emelkedéssel korrigált.
Frankfurtban a DAX-30 mutató 4261,15 pontig jutott, keddhez képest fél százalékkal emelkedett, elsősorban a Metro részvény 5,6 százalékos drágulásának köszönhetően. A Deutsche Bank árfolyama 3,9 százalékkal emelkedett. A párizsi CAC-40 index 0,67 százalékkal esett 2905,57 pontra. (MTI)
Rövidített munkaidőt vezetnek be a Volkswagen valamennyi németországi gyárában február 23. és 27. között. Németország legnagyobb autóipari csoportját sok más autógyártóval ellentétben eddig még nem nagyon érintette a globális válság, eltekintve a karácsonykor elrendelt kisebb leállástól.
A tervek szerint a németországi VW-gyárak 92 ezer dolgozójából 61 ezer fog rövidített munkaidőben dolgozni. A dolgozóknak nem kell fizetésük csökkenésétől tartani, mert a rövidített munkaidőre is teljes bérüket kapják, csak a pótlékoknál lesz veszteségük. Korábban a Daimler és a BMW jelezte rövidített munkaidő bevezetését. (MTI)
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Autóipari Versenyképességi Munkacsoport ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta az autóipari szakemberek felvetésére, miszerint a kormány azzal is ösztönözhetné a késztermékek vásárlását, hogy eltörli a regisztrációs adót, a miniszter kijelentette: megvizsgálják ezt a lehetőséget, de ez mindenképpen csak úgy képzelhető el, hogy ha az adókiesést más forrásból kompenzálni lehet.
A szerda délutáni munkacsoport tagjai üdvözölték azt a pályázati lehetőséget, amelynek eredményeként a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak bérének és járulékainak egy részét megtéríti az állam. Erre jelenleg 16 milliárd forint áll rendelkezésre nemzeti forrásból, és további 50 milliárd csoportosítható át az uniós forrásokból, amennyiben arra áldását adja Brüsszel is, mondta a miniszter. (MTI)