Veszteséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A tőzsdemutatók nagy csökkenéssel kezdték a napot, majd napközben a nyereséges oldalra kerültek és mintegy húsz perccel a kereskedés leállítása előtt ismét jelentősen gyengülni kezdtek. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,8 százalék (14,55 pont) csökkenéssel 1740,33 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9258,10 ponton zárt, 2,0 százalék (189,01 pont) gyengüléssel. A DJIA indexe a héten eddig 10 százalékkal süllyedt.
Erősítette a befektetői bizonytalanságot, hogy megkezdődött a harmadik negyedévi vállalati gyorsjelentések időszaka, és az elsőként adatismertető Alcoa alumíniumipari cég a vártnál kisebb profitról számolt be. Az Alcoa bejelentette tovább, hogy a piaci bizonytalanság miatt leállítja nagy tőkebefektetéseit. A kereskedés utolsó mintegy 30 percére az amerikai pénzügyminiszternek az a kijelentése nyomta rá a bélyegét, hogy a pénzügyi válságba került cégek állami felvásárlása csak hetek múlva veszi kezdetét. E kijelentésre az addig nyereséges oldalon álló tőzsdemutatók azonnal gyengülni kezdtek.
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)