Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Dolozói tíz százalékától vállhat meg a GE Nagykanizsai lámpagyára, írja a Zalai Hírlap. Ez több száz ember elbocsátását jelenti. A leépítés oka, hogy a hagyományos izzólámpák iránt jelentősen és világszerte csökkent a kereslet. Az értesüléseket a GE hivatalosan még nem erősítette meg, de a lap megkeresésére elismerték, hogy a rendkívül éles piaci verseny miatt a hosszú távú fennmaradás érdekében napirenden van a működés hatékonyabbá tétele, ám ennek ellenére leépítésről nem született döntés. Ha ezzel kapcsolatban bármi változás lenne, arról elsőként a dolgozókat értesítené a cég, a nyilvánosságot csak azután. (Független Hírügynökség)
Ingadozó, de folyamatosan a pozitív tartományban mozgó kereskedés mellett a nap végén 7,74 százalékpontos emelkedéssel zárt a tokiói tőzsde. A Nikkei225 index már a nyitáskor hét százalékos emelkedéssel követte a rekordemelkedéssel záró New York-i tőzsdét. Napközben az emelkedés három százalékpontra mérséklődött, de a nap végén az újabb gyors bevásárlások ismét hét százalék fölé tornászták a gyarapodást. A hangulatot az javította, hogy hivatalos helyről származó kiszivárogtatások nyomán a befektetők joggal vélik remélni: pénteken a japán központi bank is bekapcsolódik a mértékadó központi bankok várható, újabb kamatcsökkentés-sorozatába. A Fedtől szerdán, a Bank of Japantól pénteken, az EKB-tól és a Bank of Englandtől jövő hét csütörtökön számítanak enyhítésre a piacon. A legutóbbi - október eleji - egyeztetett, fél százalékpontos kamatcsökkentésekből a Bank of Japan kimaradt.