Szlovákia ipari termelését 2008 novemberében törte meg a világgazdasági válság - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból, amelyet a pozsonyi Új Szó napilap ismertetett. Tavaly október végéig még a növekedés jellemezte a szlovák ipart. Az év elején, januárban 8,7, februárban pedig 13,1 százalékos volt a bővülés, ám a nyári hónapoktól kezdődően már csak 0,1-6,3 százalék között mozgott a növekedés éves üteme. Novemberben pedig 7,1 százalékkal, 10 éve nem tapasztalt mértékben esett vissza a termelés.
A novemberi törés döntően az autógyártás hanyatlása okozta. A nemzetközi gazdasági válság miatt mindhárom, Szlovákiában üzemeket működtető cég, a Volkswagen, a Peugeot-Citroen és a KIA Motors is visszafogta a termelését, ezért a járműgyártás hanyatlása 2007 novemberéhez viszonyítva elérte a 16,4 százalékot. Az autóiparhoz kötődő beszállítók is sorra jelentik be a megrendelések visszaesését vagy elbocsátásokat - írja az Új Szó. Ráadásul a gázellátás leállása is gondokat okoz: 2009 januárjának második hétvégéjén például egyetlen hazai autógyártó sem üzemelt, emellett leállt a Steiger sörgyár, a poprádi Whirlpool háztartásigép-gyártó, a Matador abroncsgyár, néhány cementgyár, a Slovnaft és a U. S. Steel pedig jelentősen csökkentette a tevékenységét. Az építőipar még 2008 novemberében is lendületben volt, 13,2 százalékos növekedési ütemmel - az ágazat havi összteljesítménye először lépte túl a 600 millió eurót.
Szlovákia másik húzóágazata, a Sonyra és a Samsungra épülő elektronika még tartotta magát novemberben, 2,4 százalékkal bővült, ám ez eltörpült az októberben mért 21 százalékhoz képest. Szlovákia behozatala és kivitele ugyancsak hanyatlott novemberben. Az import 13,2, az export 15, százalékkal esett vissza 2007 hasonló időszakához képest.
A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
A kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő program keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.