A mostani negyedévben várhatóan már kevésbé szigorítják a kereskedelmi bankok a vállalati és a lakossági hitelezés feltételeit az euróövezetben, mint a tavalyi utolsó negyedévben, közölte januári felmérésének eredményét pénteken az Európai Központi Bank (EKB). Tavaly év végéig hat negyedéven át mindig csak nehezítették a hitelbírálatot a bankok, mindazóta, hogy 2007 nyarán megkezdődött a nem elsőrendű amerikai jelzálogadósságokkal fedezett származékos értékpapírok összeomlása. Mivel nyilván korai lenne, az EKB még azt sem elemezte, hogy az euróövezeti állami bankmentő és élénkítő programok hatása-e a mostani negyedévben várt javulás. A múltat elemezve a bank szakértői mindenesetre megállapították, hogy a tavalyi utolsó negyedévben, az egészében rosszabbodó összképen belül, a nagyvállalatok hitelfinanszírozásának feltételei stagnáltak, miközben a kisvállalatok hitelbírálati feltételei szigorodtak, és a lakossági hitelezés feltételei még jobban szigorodtak. Az EKB elemzéséből az is kiderül, hogy a hitelezést nem csak a pénzüket féltő bankok növekvő szigora lassította, hanem a hitelkereslet is számottevően csökkent. A vállalati hitelezés még gyorsult tavaly, mielőtt lassulni kezdett: tavaly márciusban az euróövezeti vállalatok 15,0 százalékkal több hitelt kaptak, mint egy évvel korábban: ez minden idők csúcsüteme volt. Azóta a vállalati hitelezés éves növekedése decemberre 9,4 százalékra lassult, de még mindig ettől viszonylag nagy a pénzellátás teljes növekedése. Azonban a lakosság többet szenvedett: decemberben 1,8 százalékkal több hitelt kapott a bankoktól lakásvásárlásra és minden egyébre, mint egy évvel korábban, miután tavaly tavasszal még 5-6 százalékos volt a lakossági hitelezés éves növekedése az euróövezetben. (MTI)