A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meg akarja kétszerezni, 500 milliárd dollárra, a kormányzati hitelezésre rendelkezésre álló alapját, hogy a globális válságból eredő kihívásokra reagálni tudjon, közölte az IMF a honlapján. Az IMF-nek jelenleg 250 milliárd dollárja van kormányoknak nyújtandó kölcsönökre. Ehhez Japán ígért még pótlólagos 100 milliárd dollárt. A további 150 milliárd dollár megszerzésének lehetőségeit az igazgatótanács rövidesen áttekinti. Nem csak néhány gazdag ország megcsapolására gondolnak, ehelyett szó lehet a tagországok IMF-kvótájának növeléséről vagy kötvénykibocsátásról is.
A globális válság kapcsán az IMF eddig összesen 47,9 milliárd dollár készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Fehéroroszország, Izland, Lettország, Pakisztán, Szerbia, Ukrajna és Magyarország számára. Jóváhagyás alatt van egy keret El Salvador számára, és az IMF tárgyal Törökországgal. Ahogy halad az idő, más országoknak is szükségük lesz finanszírozásra, írták az IMF-jelentés szerzői. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)