A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meg akarja kétszerezni, 500 milliárd dollárra, a kormányzati hitelezésre rendelkezésre álló alapját, hogy a globális válságból eredő kihívásokra reagálni tudjon, közölte az IMF a honlapján. Az IMF-nek jelenleg 250 milliárd dollárja van kormányoknak nyújtandó kölcsönökre. Ehhez Japán ígért még pótlólagos 100 milliárd dollárt. A további 150 milliárd dollár megszerzésének lehetőségeit az igazgatótanács rövidesen áttekinti. Nem csak néhány gazdag ország megcsapolására gondolnak, ehelyett szó lehet a tagországok IMF-kvótájának növeléséről vagy kötvénykibocsátásról is.
A globális válság kapcsán az IMF eddig összesen 47,9 milliárd dollár készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Fehéroroszország, Izland, Lettország, Pakisztán, Szerbia, Ukrajna és Magyarország számára. Jóváhagyás alatt van egy keret El Salvador számára, és az IMF tárgyal Törökországgal. Ahogy halad az idő, más országoknak is szükségük lesz finanszírozásra, írták az IMF-jelentés szerzői. (MTI)
Magyarország nincs jó helyzetben, sokkal erőteljesebben érinti a pénzügyi válság, mint a régióban a többi országot - nyilatkozta Horn Gábor a Nap-keltében.
Szerinte a nemzeti csúcson szombaton nem fog eldőlni semmi, a kormánynak kellene gyorsan megoldást találnia.
A magyarok 85 százaléka hallott a nemzetközi pénzügyi válságról, derült ki a Medián a Népszabadság felkérésére készített felméréséből. Az összes megkérdezett 82 százaléka fejből tudta idézni a válság valamilyen jelét, a legtöbben a forint- és a részvényárfolyamok esését említették.
A megkérdezettek szerint a válság leginkább Magyarország gazdasági növekedését veszélyezteti, ráadásul hosszú távon. Másodsorban a költségvetés helyzetéért aggódnak. Bár a válság a közvélekedés szerint a hazai bankokat is fenyegeti, a bankrendszer összeomlásától viszonylag kevesen tartanak. Az amúgy általánosan túlbecsült munkanélküliség és infláció növekedését viszont szinte minden megkérdezett készpénznek veszi. (Népszabadság)
Támogatják az Európai Unió tagállamai a nemzetközi pénzügyi rendszer mélyreható reformját, amelynek kezdeményezését most jelentették be a Nyolcak csoportjához tartozó fejlett országok, jelentette be Nicolas Sarkozy, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország államfője. Az EU vezetői emellett z euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői által kidolgozott válságmenedzselő program következetes végrehajtását ígérték.
Hírügynökségi számítások szerint a már bejelentett vagy tervezett nemzeti banktámogató programok összesített értéke az unióban elérheti az 1700 milliárd eurót. Az állam- és kormányfők egy véleményen voltak abban is, hogy meg kell erősíteni a bizalmat a betétesekben és a makroszintű kérdésekben és a bankok közötti hitelezés vonatkozásában is. (MTI)
Egyre növekvő veszteségen, napi mélyponton álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán, a kereskedés leállítása előtt két órával. A befektetők aggódnak, hogy hiába próbálja mérsékelni a hitelválságot a világ, jön a recesszió. Ráadásul a múlt hónapban a vártnál nagyobb mértékben, csökkentek a kiskereskedelmi eladások az Egyesült Államokban, márpedig a lakossági kiadások adják az amerikai gazdasági aktivitás kétharmadát.
A közép-európai idő szerint 20 órakor a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 95,72 pont csökkenéssel 1683,24 ponton volt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8823,94 ponton állt 487,05 pont gyengüléssel. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta novemberi jegyzése 3,34 dollár csökkenéssel 75,29 dolláron volt a tőzsdezárás előtt két órával.
Közép-európai idő szerint röviddel 20 óra előtt New Yorkban az euró 1,3512 dollárra gyengült a keddi késő esti 1,3626 dollárról. A dollár 100,81 jenre csökkent az előző napi 101,93 jenről. Az euró 266,04 forintot ért az egy nappal korábbi 253,45 forint után (+ 4,97 százalék). A dollár 196,69 forinton volt a keddi 185,72 forintot követően (+ 5,91 százalék).
A világ hét legfejlettebb ipari országát, valamint Oroszországot tömörítő G8-csoport vezetői hamarosan csúcstalálkozón egyeztetik, milyen stratégiával lehetnek úrrá a globális pénzügyi válságon. Abban mindegyikük egyetért, hogy meg kell erősíteniük pénzintézeteiket, helyre kell állítani a bizalmat, illetve a piacok stabilizálásának közvetlen feladatán túl szabályozási és szervezeti változtatásokat kell majd végrehajtani a világ pénzügyi rendszerében.
A G8-találkozót Nicolas Sarkozy, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnökeként a hét végén vetette fel, hogy a csoport vezetői vitassák meg a nemzetközi pénzügyi válság kezelésének lehetőségeit. Sarkozy reméli, hogy a találkozón George Bush amerikai elnök is részt vesz.
Oroszország beleegyezett, hogy folytatja a hitelfolyósítási tárgyalásokat Izlanddal, de az egyeztetés szerdán befejeződött első fordulója után nem jelölték meg a második menet időpontját. Izland 4 milliárd euró (5,45 milliárd dollár) hitelt remél Oroszországtól, ez a kölcsönösszeg Oroszország arany- és devizatartalékának közel 1 százaléka.
Közben az izlandi jegybank szerdán 350 bázisponttal csökkentette irányadó kamatát (12 százalékra). Az izlandi jegybankot jelenleg éles bírálatok érik azzal kapcsolatban, hogy nem tett eleget a válság elhárításáért. Ugyanakkor a kormányfő teljes bizalmáról biztosította a jegybank elnökét.
"Az eddig látott óriási volatilitás jellemző lehet az előttünk álló időszakban is, a befektetői bizalom alakulásának megfelelően. Továbbra sem számítunk azonban arra, hogy a forint elszállna." - olvasható a Raiffeisen Bank szerda este kiadott heti devizapiaci elemzésében.
A bank szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel ma az elmúlt egy hét során már másodszorra is a 270-es szint felett járt a forint/euro árfolyam, történetének legvolatilisebb hetét tudhatja maga mögött a magyar fizetőeszköz.
Az extrém volatilitás azzal függ össze, hogy a forint teljes mértékben ki van téve a nemzetközi hangulat változásának. A befektetők bizalma nem túl erős Magyarország iránt, amit az is jelez, hogy Izlanddal egy lapon emlegetnek minket, mint az IMF segítségét szükség esetén igénybe vevő ország - olvasható a jelentésben.
A továbbiakkal kapcsolatban a bank elemzői arra számítanak, hogy a korábbi ingadozási sáv közepén (282) nem lép túl a forint/euro árfolyam. Szükség esetén nemzetközi segítségre is számíthatunk: az IMF, valamint az Európai Központi Bank is támogathatja Magyarországot - teszik hozzá. "Középtávon továbbra is azt várjuk, hogy a jelenlegi pánik elmúlik, a befektetői hangulat fokozatosan javulni fog, a forint pedig visszatér egy 250 körüli szűkebb kereskedési sávba."
(Portfolio)Az eddigi "A-"-ról "BBB-"-ra enyhítette azon értékpapírok minimális hitelminősítési előírását mai döntésével az Európai Központi Bank (EKB), amelyeket még elfogad az általa meghirdetett likviditási tendereken értékpapírfedezetként. A jelentős könnyítés mellett a jegybank azt is bejelentette, hogy további likviditást hajlandó a piacba pumpálni devizaswap-megállapodások segítségével.
A bejelentések enyhítették a nemzetközi pénz- és tőkepiaci feszültséget, amely még a forint piacán is éreztette hatását: az euróval szembeni jegyzések 267-ről 264-ig estek, igaz csak percekre.
(Portfolio)