Piaci pletykák szerint ma jelenthetik be, hogy a General Motors és a Chrysler állami hitelt kap annak érdekében, hogy biztosítsák túlélésüket. A megmentési terv még nem végleges – írja a Bloomberg meg nem nevezett, az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.
Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt a Szenátus nem fogadta el az autószektor 14 milliárd dolláros mentőcsomagját, amely könnyen nehéz helyzetbe hozhatta volna a két csődközelben lévő autógyártót. Ugyanakkor a kormány és a Pénzügyminisztérium ígértet tett arra, hogy kisegíti a General Motorst és a Chryslert, hogy elkerülhessék az összeomlást.
A Chrylser tegnap jelentette be, hogy egy hónapra felfüggeszti a gyártást annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a hanyatló kereslethez. A Pénzügyminiszter, Henry Paulson szerint minden, amit tesznek, azt kell szolgálnia, hogy biztosítsa a vállalat hosszú távú életképességét.
A GM és a Chrysler szóvivője nem kommentálta a híreszteléseket, a Fehér Ház szóvivője pedig annyit nyilatkozott, hogy egyelőre nem született döntés.
Az autógyártók megmentése kulcsfontosságú az amerikai gazdaság számára, ugyanis a Center of Automotive Research becslései szerint az autógyártás jelenleg a GDP 3 százalékát adja és a GM esetleges csődjével összesen 2,5 millió dolgozó állása kerülhet veszélybe. (Portfolio.hu)
Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
Változatlanul hallani sem akarnak az euróról a britek, annak ellenére, hogy pénzük, a font sterling mélységi árfolyamrekordokat döntöget a közös európai valutával szemben, alaposan megdrágítva az utazásokat és a kontinensen lakó több százezernyi brit életét.
A BBC újévi országos felméréséből kiderül, hogy a brit választók 71 százaléka elutasítja a font feladását és az euró meghonosítását; a támogatók tábora alig 23 százalékos. Az elutasítók közül mindössze 15 százalék mondta azt, hogy a font meredek árfolyamveszteségei miatt a korábbinál inkább hajlana az euró elfogadására egy esetleges népszavazáson, de az eurót elvetők 69 százalékát a font gyengülése sem érdekli.
A brit valuta - jó ideje tartó folyamatos és meredek esés után - a hét elején a lélektani határnak tekintett egy euró közelébe, egyben mélységi rekordra süllyedt a londoni bankközi kereskedésben, a minden eddiginél súlyosabb brit recessziós előrejelzések és a további agresszív jegybanki kamatcsökkentési várakozások hatására.
Pénteken, az újév első kereskedési napján valamelyest visszaerősödött ugyan a font - az euró egysége 0,9603 fontra gyengült a hétfői, 0,98 körüli font/eurós történelmi mélypontról, vagyis a font a hét eleji, 1,02 euró alatti szintről valamivel 1,04 fölé emelkedett vissza -, így is azonban 30 százalékkal jár az egy évvel ezelőtti árfolyamszint alatt. (MTI)
Az amerikai gazdaság minden eddigi várakozásnál rosszabb helyzetbe kerülhet és nem kizárt, hogy a munkanélküliségi ráta hamarosan kétszámjegyű lesz - figyelmeztetett a januárban hivatalban lépő elnök, Barack Obama vezető tanácsadója. Legutóbb 1983 júniusában mértek kétszámjegyű munkanélküliségi rátát az USA-ban.
A gazdasági folyamatok romlása miatt a munkanélküliségi ráta jövő év végére a 10 százalékos szintet is elérheti az USA-ban, a háztartásoknak azonban nem ez lehet az egyedüli problémájuk. Az előrejelzések szerint a GDP 1000 milliárddal zuhanhat, ami egy négytagú család számára 12000 dolláros veszteséget jelent - írta Lawrence Summers, Obama tanácsadó bizottságának elnöke.
Summers a kockázatok mellett hangsúlyozta, hogy a januárban hivatalba lépő kabinet keményen dolgozik azon a korábban beharangozott gazdaságélénkítő programon, amelynek keretében előreláthatólag dollár milliárdokat költenek majd az infrastruktúra és a környezet-technológia fejlesztésére.
Az említett intézkedések azonban előreláthatólag csak a hosszú távú gazdasági folyamatokra lehetnek hatással, ami miatt már számos kritika érte a leendő elnök szakértői gárdáját. A kritikusok szerint a programnak inkább a rövid távra kellene fókuszálnia, ideértve a fogyasztói kiadások ösztönzését. (Portfolio.hu)