A forint megközelítette negatív rekordját az euróhoz képest hétfőn reggel, amikor 291,49 forint ért egy euró a bankközi devizapiacon. A forint pénteken napközben érte el történelmi mélypontját, akkor 291,51 forinton is jegyezték az eurót. Pénteken késő estére már erősödött a forint, amikor 1 euró 288,69 forinton volt. Hétfőn reggel a dollár 222,51 forinton állt a péntek késő esti 222,00 forint után.
A szakértők a pénteki mélypont után azt mondták, hogy "ilyen még nem volt, senki sem tudja, hogy mi következik". Többek szerint az euró 300 forintig erősödhet, mások szerint a forint inkább drágul, az euró 280 forintig gyengülhet. Pénteken a Magyar Nemzeti Bank nem avatkozott be a forint védelmében, ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, hogy a kormánynak és a központi banknak együtt kell működnie a forint értékállóságának a biztosítása céljából.
Hétfőn reggel a régió valamennyi devizája gyengült, mindegyikük megszenvedi a befektetői kockázatkerülés egyre fokozódó erősödését. Hétfőn reggel például az euró 0,68 százalékkal 28,293 cseh koronára drágult. Az euró 2007. augusztus óta pénteken ért többet először 28 koronánál. Hétfőn reggel az euró 0,01 százalékkal 4,3995 zlotyra emelkedett. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)