A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)
Egész nap mínusz 4-5 százalékon voltak az OTP részvényei, zárás előtt azonban hirtelen elkezdtek esni a bank papírjai. Végül az OTP 2800 forinton, 10,5 százalékos mínuszban zárt. Zárásra fel is függesztették a részvények kereskedését.
A BÉT egész nap mínuszban mozgott, végül mínusz 5,5 százalékon zárt 11 981,5 ponton. A Mol mínusz 6 százalékon zárt 9350 forinton.
Komoly csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók csütörtökön, miután a nap nagyobbik felében stagnáltak. A New York-i árupiacon az olaj januári jegyzése 4,46 dollárral, azaz közel tíz százalékkal 47,98 dollárra nőtt.
A tőzsdemutatók egy százalékot meghaladó csökkenéssel kezdtek. Nem sokkal később azonban visszaerősödtek a szerdai záró érték közelébe, majd a kereskedés leállítása előtt mintegy másfél órával kezdtek el ismét hanyatlani.
Két hatás befolyásolta alapvetően a tőzsdemutatókat. Gyengítette azokat a járműgyártók árfolyamesése, mert bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e az ágazatnak nyújtandó 14 milliárd dolláros állami támogatásra.
Erősítette a tőzsdemutatókat, hogy a kőolaj árának az emelkedésére drágultak az olajipari részvények. Rontott viszont az általános hangulaton az a csütörtöki adat, amely szerint a múlt héten 573 ezer volt a munkanélküli segélyt először kérők száma az Egyesült Államokban. 26 év óta nem regisztráltak ilyen magas számot.
Az euró 1,3332 dollárra erősödött a szerda késő esti 1,3019 dollárról. A dollár 196,49 forinton volt a szerdai 201,99 forintot követően (-2,72 százalék). Az euró 262,28 forintot ért az egy nappal korábbi 263,72 forint után (-0,55 százalék). (MTI)
Négy dollárt meghaladó mértékben, több mint tíz százalékkal nőtt a kőolaj ára Londonban és New Yorkban csütörtökön. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent januári lejárata 4,99 dollár emelkedéssel 47,39 dolláron fejezte be a napot.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 4,46 dollárral 47,98 dollárra nőtt.
A szakérők azt mondták, hogy a piacra elsősorban a Nemzetközi Energiaügynökségnek (IEA) az a várakozása hatott, hogy jövőre ismét élénkül a globális olajkereslet.
< p> Árnövelő tényező volt a szaúdi olajügyi miniszternek az a bejelentése is, miszerint az OPEC vezető exportálója a múlt hónapban napi 8,49 millió hordó kőolajat termelt. Ez kevesebb volt a szakértői várakozásoknál, és megfelelt Szaúd-Arábia termelési kvótájának.Erősítette még az árat a dollár gyengülése, továbbá az a várakozás, hogy december 17-i ülésén az OPEC jelentősen csökkenti a termelési kvótáját, illetve, hogy a termelés visszafogásához csatlakozik a szervezeten kívüli Oroszország is. (MTI)