A szövetségi ellenőrök megerősítették a The Wall Street Journal értesülését: tárgyalások folynak arról, hogy a kormány jelentős törzsrészvénypakettet szerezzen a harmadik legnagyobb amerikai bankban, a Citigroupban. A bankcsoport tavaly 45 milliárd dollár közvetlen tőkeinjekciót kapott az államtól, amiért cserébe a pénzügyminisztérium szavazati jog nélküli, garantált osztalékkal járó elsőbbségi részvényeket kapott. A tárgyalások most arról zajlanak, hogy a Citigroup az állam elsőbbségi részvénycsomagját átváltaná törzsrészvényekre, ami az államot akár 40 százalékos tulajdonrészhez juttatná.
A hétfői közlemény ugyan nem nevezte nevén, de a nagybankok részleges vagy teljes "államosításáról" van szó, jegyezte meg a The New York Times. Robert Gibbs elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján annyit reagált arra a felvetésre, miszerint az Obama-kormány a bankok államosítására készül-e, hogy az adminisztráció abból az "erős feltevésből" indul ki, hogy "a bankoknak magánkézben kell maradniuk. A szóvivő nem zárta ki a pénzintézetek államosítását.
A közlemény viszont pontosan tudatta, milyen körülmények között fordulhat elő, hogy a szövetségi kormány, ha szükségesnek érzi, jelentős, feltételezhetően ellenőrző pakettet szerezzen a legfontosabb bankokban, mint például a Citigroup és a Bank of America. A kormány szerdától teszteli a 20 legnagyobb amerikai bankot, hogy felmérje, melyik pénzintézetnek van elegendő tőkéje, hogy életben maradjon akkor is, ha a gazdasági helyzet az előrejelzéseknél is rosszabbra fordulna. A vizsgálati program (amelynek részleteit a pénzügyminisztérium szerdán terjeszti elő) várhatóan több hétig tart majd.
Ha egy bank gyengének bizonyul, a kormány először tőkeemelést követelhet. Ha a bank ezt nem képes elérni magánforrásokból, akkor a kormány osztalékelsőbbségi részvényeinek törzsrészvényekké való átváltását fogja követelni. A kormány az elsőbbségi részvényekhez akkor jutott hozzá, amikor a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag első feléből tavaly segítséget nyújtott az intézményeknek.
A törzsrészvényhányadot szerző állam nagyobb ellenőrzési jogokat szerezne, egyben nagyobb kockázatot is vállalna. A szavazati joggal a kormányzati tisztviselőknek nagyobb hatalmuk lenne a bank vezetésének leváltásában és a cég stratégiájának megváltoztatásában; a pénzügyminisztérium ugyanakkor elveszítené osztalékelsőbbségi jogát.