További Világ cikkek
Az ukrán Naftogaz a teljes tartozását kifizette az orosz Gazpromnak a februárban szállított gázért, ezt a tényt a Gazprom vissza is igazolta. Elmarad tehát az újabb gázháború a két ország között.
Januárban három hétig nem jött gáz Európába Oroszországból a Gazprom és a Naftogaz közötti árvita miatt. Az oroszok január elsején zárták el a gázcsapokat, és csak január 19-én nyitották meg megint. A két ország közötti megállapodásról sokan már akkor azt mondták, hogy átmeneti, mert Ukrajna nem képes piaci árat fizetni. A múlt héten a Gazprom megint azzal fenyegetőzött, hogy elzárja a csapokat, ha a Naztogaz március 7-ig nem utalja át a nekik járó pénzt.
A Naftogaz 400 millió dollárral tartozott a februári szállításokért. A Gazprom emiatt jelezte, ha az ukránok március 7-ig nem fizetnek, akkor 8-án elzárhatják megint a gázcsapokat. Ukrajna miniszterelnöke egy héttel később azt mondta, hogy időben fognak fizetni, a szükséges összeg már a Naftogaz számláján van, és egy részét már át is utalták dollárban. A helyzet azért volt aggasztó, mert január elején hasonló okok miatt állt le a gázszállítás. Az akkori gázvitát lezáró szerződésben van is olyan lehetősége a Gazpromnak, hogy nemfizetés esetén leállítsák a gázt, késedelmes fizetésnél pedig át kell térni előzetes fizetésre. Ezen kívül a gáz áráról is vitázott a két ország, a Gazprom 250 dollár ajánlott köbméterenként, a Naftogaz 179,5 dollárt akart adni. A vita hatására az oroszok piaci árat kezdtek követelni, ami 400 dollár felett volt akkor.
A januári gázvita a tranzitárak miatt robbant ki, az ukránok átutaltak ugyan egy bizonyos összeget a Gazpromnak, de az orosz fél egy általuk nyilvántartott összeget követelt. Az oroszok szerint kétmilliárd dollárral, az ukránok szerint csak másfélmilliárddal tartozott a Naftogaz. A vita odáig mérgesedett, hogy a Gazprom először csak negyedére csökkentette az Ukrajnának szánt szállítást, majd teljesen leállította azt. Január 3-án már több európai országba kevesebb gáz érkezett a szerződöttnél, a következő napokban még jobban csökkent a mennyiség, majd január 7-én egész Európa felé leállt a szállítás.
Szinte valamennyi európai országot érintette a gázhiány. Mivel a gáztárolókban lévő tartalékok mindegyik országban különbözőek, eltérő intézkedéseket kellett hozni az országoknak. A helyzetet fokozta, hogy azokban a napokban nagyon hideg volt. A legjobban a balkáni országokat érintette a gázszállítás leállítása, iskolákat zártak be, gyárakat állítottak le, egyes országokban lakások is fűtés nélkül maradtak. Több országban az ipari fogyasztók számára korlátozták a gázfelhasználást és voltak olyan országok is, ahol nem kellett rendkívüli intézkedést hozni.
Hetekig tartó tárgyalássorozat után – ez idő alatt az uniós országok is nyomást gyakoroltak a vitázó felekre – végül sikerült megállapodnia a két országnak. Egy hosszútávú szerződést kötöttek, melyben rögzítették az árat, a tranzitdíjat és az egyéb feltételeket. Sokan már akkor aggódtak, hogy valóban véget ért-e a gázvita a két ország között. A legnagyobb probléma a piaci ár meghatározása, hiszen mást tartanak piaci árnak az oroszok és mást az ukránok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
