0,25 százalékra, az eddigi szint felére csökkent a svájci frank irányadó kamata a svájci jegybank csütörtöki döntése alapján.
A svájci jegybank közleménye kamatvágását azzal indokolta, hogy tavaly december óta a gazdasági feltételek jelentősen romlottak, és fennáll annak a veszélye, hogy a következő három évben negatív tartományban lehet az infláció. Legutóbb 2004 júniusában volt hasonlóan alacsony szinten a svájci alapkamat.
A három hónapra előirányzott, eddig 0 és 1 között, mostantól 0-0,75 százalék között mozgó kamatsáv meglehetősen leszűkíti a Svájci Nemzeti Bank (SNB) kamatokkal történő manőverezési lehetőségeit, márpedig a frank ereje egyre több nehézséget okoz a svájci, jelentős részben exportra építő gazdaságnak. A kamatcsökkentésen túl a jegybank bejelentette: külföldi kötvények vásárlásával is gyengíteni igyekszik a frankot.
A devizahiteleseknek mindez örömhír lehet: míg pár nappal ezelőtt még 220 forintig is elment a svájci frank árfolyama, ma részben a forint erősödése, részben a frank gyengülése (mindkettőt az euróhoz mérten) már 195 körül mozognak a jegyzések. Így, ha a kamatok módosulása csak lassabban, vagy kisebb mértékben hat is a törlesztőrészleteke alakulására, a frank, részint a kamatcsökkentéssel elérni szándékozott gyengítése azonnali hatásként jelentkezik.
Tavaly októberben 1,43 svájci frank volt egy euró a bankközi piacon, ami rekord magasságnak számít. Jelenleg a svájci frank/euró árfolyam az 1,4780 szinten áll. További erősödése – a kereskedelmi alapon súlyozott bázis alapján a svájci frank 9 százalékkal erősödött tavaly július óta – monetáris megszorítással érne föl, amely pont az ellenkezője annak, amit az SNB szeretne.
Mansoor Mohi-Uddin, a Svájc legnagyobb vállalati veszteségét elszenvedő UBS bank elemzője szerint az SNB sikeresen kezelheti a defláció és a bénítóan erős valuta kettős kihívását az által, ha külföldi kötvényeket vesz. „Ha így döntenek, akkor a pénznyomtatás eszközéhez, vagyis a mennyiségi lazításhoz kell nyúlniuk annak érdekében, hogy elhárítsák a gazdaságot fenyegető deflációs veszélyt.” – mondta el az elemző a Financial Times-nak.
„Ráadásul a valutapiaci intervenció - devizakötvények vásárlása - segítene abban, hogy újból megjelenjen az euró/svájci frank átváltási árfolyamában a kétirányú kockázat.” – tette hozzá Uddin. Mohi szerint egyáltalán nem túlzás ez az elképzelés, mert fontos belátni, hogy a svájci kötvénypiac nem elég nagy ahhoz, hogy a mennyiségi monetáris lazítást lehetővé tegye.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
