Régiós bankba száll be az EBDR
További Világ cikkek
A pénzügyi válság kirobbanása óta első ízben részesedést szerezhet egy kelet-európai bankban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az intézmény vezetői szerdán Lettországban tárgyaltak arról, hogy mintegy 100 millió eurós nagyságrendben befektetnének az ország egyik legnagyobb, tavaly csaknem csődbe ment, majd állami kézbe vett pénzintézetébe, a Parex Bankába. A lettek nagyobb európai mentőcsomagot is szükségesnek tartanak, ám az Európai Bizottság elzárkózni látszik ettől.
Az elmúlt hónapokban összesen 250 milliós kölcsönnel segítette a régió bankjait az EBRD - emlékeztet a Wall Street Journal. Köztük van a romániai Banca Transilvania, az ukrajnai Raiffeisen Bank Aval és a grúziai Bank of Georgia. Az OTP-vel a korábbi hírek szerint áprilisban köthetnek meg egy megállapodást, melynek részletei még nem ismeretesek.
A lett Parex Bankával kötendő megállapodás viszont az első olyan alkalom lenne, amikor az EBRD közvetlen részesedést szerezne egy kelet-európai bankban a pénzügyi válság kitörése óta. Varel Freeman, az EBRD elnökhelyettese szerint a szervezet célja, hogy megerősítse a Parex Bankát és segítséget nyújtson Lettország reálgazdaságának, amely idén várhatóan legalább 12 százalékos GDP-visszaesésen fog keresztül menni.
Annak ellenére, hogy az EBRD 2008-ban 602 millió eurós veszteséget szenvedett el, egymilliárd eurónyi összegben kíván idén Közép-és Kelet-Európába fektetni, ami másfélszer akkora összeg, mint amit a válság kitörése előtt tervezetek. A szervezet erőfeszítései azonban valószínűleg nem fogják elcsendesíteni azokat a kelet-európai hangokat, amelyek arra panaszkodnak, hogy a gazdagabb országok nem segítik eléggé a posztkommunista országokat – fogalmaz a Wall Street Journal, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió visszautasította a 190 milliárd eurós mentőcsomagra vonatkozó magyar javaslatot is.
Lettország miniszterelnöke, Valdis Dombrovskis az EBRD-vel történő megbeszélések után úgy nyilatkozott, azzal, hogy az EBRD beszállna a Parexba, egy szükséges lökést adna a bank számára, de a magyar javaslathoz hasonló nagy mentőcsomag is szükséges volna. Mint ismeretes, Magyarország és Lettország egyaránt kapott már hitelt az elmúlt hónapokban az IMF-től is. Egyre nyilvánvalóbb egy átfogóbb megközelítés szükségessége, hisz nem valószínű, hogy gyorsan végetér a válság – fogalmazott a miniszterelnök, aki egyébként a múlt héten foglalta el székét a lett kormányválságot követően.
Az Európai Bizottság azonban úgy tűnik, elzárkózik egy hasonló megoldástól, Joaquín Almunia pénzügyi biztos szerint például a "válság alján vagyunk", és nincs égető szükség Kelet-Európa megsegítésére.