Most akkor már vége a válságnak?

Addig azonban egymás után jönnek a rossz hírek. Áprilisban jött ki az első negyedévre vonatkozó növekedési adat. Az elemzők 4,6 százalékos csökkenést vártak, de 6,1 százalékkal zsugorodott az amerikai gazdaság. 1947 óta nem fordult elő, hogy két egymást követő negyedévben négy százalék feletti legyen a csökkenés.

A Wall Street Journal által megkérdezett 52 szakértő arra számít, hogy lassulni fog az esés, csak 1,4 százalékos lesz az éves GDP-csökkenés, szemben az első negyedévi 6,1 százalékkal. Ehhez persze az kell, hogy, ahogy várják, lassú növekedés induljon el a harmadik negyedévben, 2010 első félévében pedig már 2 százalékos növekedéssel számolnak.

Az amerikai jegybank arra számít, hogy javul az amerikai gazdaság helyzete a következő hónapokban, ugyanakkor rontott a 2009-es GDP-alakulással kapcsolatos előrejelzésén. A Fed most úgy véli, hogy idén a GDP 1,3-2,0 százalékkal csökken. Az eddigi várakozás 0,5-1,3 százalékos visszaesés volt.

Ami az egyik legnagyobb gondot jelentheti a jövőben, az a munkanélküliség alakulása. Áprilisban 8,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Hiába a nagyszabású Obama-terv, mellyel hárommillió állást szeretnének teremteni, év végére 9,7 százalékos munkanélküliséget várnak. Ráadásul ez valószínűleg tovább nő, 2010-ben még kétmillió embernek szűnhet meg az állása. Ami problémát jelenthet, hogy akkor is nagy munkanélküliséggel kell számolniuk, amikor véget ér a recesszió, mert az autógyártásban vagy a pénzügyi ágazatokban állások százezrei tűnnek el. Időközben a Fed is pesszimistábbá vált, 2009-re a munkanélküliségi rátát 8,8 százalékról 10 százalékra változtatta. Márpedig ez jelentős csapás az amerikai GDP egyik jelentős szeletét adó belső fogyasztásnak.

Ingatlanipar: milliók érintettek

Barack Obama beiktatása után azonnal elkezdte a tűzoltást. Már elnöksége legelején elfogadtatta a 787 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot. Leginkább infrastrukturális fejlesztésekkel, energiatakarékos kormányzati építményekkel, útépítéssel, adócsökkentésekkel, iskolai felújításokkal, és technológiai fejlesztésekkel pörgetné fel a gazdaságot. És persze a fentebb említett hárommillió állás megteremtése is a legfontosabb feladatok közé tartozik. Az amerikai költségvetési hiány ugyan brutálisan megnövekszik a csomag hatására, de Obama ígérete szerint elnöki ciklusa végére felére csökkenti az 1200 milliárd dolláros deficitet.

A legjobban érintett ágazatok az ingatlanipar, az autóipar és a pénzügyi szektor. Az egész válság a kiindulópontja az ingatlanpiac összeomlása, az ingatlanárak esése: 75 százalékkal kevesebb lakás épült, majdnem egymillió munkahely szűnt meg a szektorban a válság kezdete óta. Családok milliói nem, vagy csak nagyon nehezen tudják fizetni a megnövekedett törlesztőrészleteket, rengeteg házat elárvereznek. Obama tervei szerint sokkal közvetlenebb támogatást nyújt az ingatlantulajdonosoknak. Az egyik megoldás lehet, hogy állami támogatással a lakás jelenlegi értékének megfelelő kisebb hitellel helyettesítsék a meglévőt.

Bankszektor: csődök és kirúgások

A másik nagy vesztes a pénzügyi szektor, a bankok részvényeinek értéke az elmúlt időszakban töredékére esett vissza, emberek tízezreit rúgják ki, egymás után mennek csődbe kisebb-nagyobb bankok.

Az év elején az amerikai hatóságok stressztesztnek vetették alá a bankokat, megvizsgálták mérlegüket, hogy mennyi tőkére lehet szükségük a következő két évben. A terhelési próbának alávetett 19 nagybankból - amelyek az amerikai tőkepiac kétharmadát ellenőrzik - 10 tőkepótlásra szorul, összesen 74,6 milliárd dollár értékben, hogy fel tudjon készülni arra az esetre, ha a gazdasági helyzet esetleg rosszabbra fordul. A banki tesztek eredménye szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén a bankoknak további 600 milliárd dollár vesztességgel kellene számolniuk.

Autógyártók: csődközelben

A válság miatt az emberek egyre kevesebb autót vesznek, az autógyárak egymás után jelentik be a tízezres elbocsátásokat, a részvények értéke mélypont van. Már februárban olyan véleményeket lehetett hallani, hogy csődeljárás alatti átszervezés mentheti meg a két nagy amerikai autógyárat, a General Motorst és a Chryslert. Mindkét nagyvállalat állami segítséget kért és kapott, a GM a múlt héten vett fel újabb négymilliárdot a szövetségi kormánytól.

Április végén bejelentették, a Chrysler csődvédelmet kér, mert nem sikerült dűlőre jutni a hitelezőkkel és a kormányzattal. Egy nappal korábban pedig a General Motorsról keringtek olyan pletykák, hogy kilencven százalékban állami és szakszervezeti tulajdonba kerülhet. A GM az Opel egy részének eladásáról is tárgyal.

Még odébb van a kilábalás

Ráadásul a többi makroadat sem túl bíztató: soha nem látott mélységekben a lakossági fogyasztás és a vállalkozók beruházási hajlandósága, az amerikai ingatlanpiac nem tudott magához térni, csökken az export is. A rosszak mellett azonban a a legutóbbi hetekben már jönnek pozitív hírek is. Ha lassan is, de növekedett az ingatlanértékesítések száma (bár ebben többek szerint a kényszerértékesítések száma segített), több építésbe fogtak bele a cégek – igaz, az adatok messze elmaradnak a néhány évvel korábbihoz képest. Több megrendelés érkezik az ipari vállalatokhoz, enyhén javul a fogyasztók vásárlási hajlandósága és nő a tartós cikkek rendelésállománya is. És ami talán a legfontosabb, hogy a vállalatok és a fogyasztók pesszimizmusa is csökken.

Valami véget ért

Összefoglalva meg lehet kockáztatni, hogy egy nagy korszak végére értünk – véli Sarkadi Szabó Kornél, a Cahline vezető elemzője, aki szerint nem a kapitalizmus, hanem a szabadjára engedett globalizáció és fogyasztási láz végét látjuk most. Az egészséges növekedés egyik legfontosabb feltétele a lakossági megtakarítás: márpedig az amerikai lakosság eddigi túlfogyasztását hitelből fedezte, nettó hitelfelvevő volt. Csak a válsággal, az utolsó fél évben vált nettó megtakarítóvá az USA lakossága, most nagyjából a rendelkezésre álló jövedelem 3-4 százalékának erejéig. Amíg ez nem éri el ismét a 8-10 százalékot, nincs jelentős bázisa az újrainduló fogyasztásnak. Ez önmagában több éves folyamat.

Ezen kívül az ingatlanok szakadatlan áresése további jelentős negatív vagyonhatással jár, ami szintén több évre behatárolja a fogyasztási döntéseket. Az állam lehetőségei pedig a GDP arányában 100 százalék fölé ugró (egy év alatt 60 százalékról) nettó nemzeti adósság (magánszféra és állam) miatt enyhén szólva korlátozottak. Kína és a többi globális szereplő nem lesz képes az eddigi ütemben tovább finanszírozni Amerikát, mivel Ázsiában is véget érni látszik egy 25 éve tartó természetes ciklus.

Tehát nincs más megoldás, mint kivárni, amíg az amerikai lakosság megtakarít.

A Wall Street Journal által megkérdezett szakértők fele három-négy évre teszi, míg az amerikai gazdaság teljesen rendbejön, és több mint negyedük azt gondolja, hogy kell ehhez még öt-hat év.