Áttörés nélkül zárult a G8-csúcs
A G8 a világgazdasági válsággal kapcsolatban állást foglalt a gazdaság állami eszközökkel való további ösztönzése mellett addig, amíg biztosra nem vehető a talpra állás, amelyet még komoly veszélyek fenyegetnek. A korábbi csúcstalálkozókhoz hasonlóan ismét felhívtak a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának sikeres befejezésére, amire most a korábbiaknál is kevesebb az esély, mivel a válság a hazai munkaerőpiac védelmére ösztönzi az országokat.
Segély a legszegényebbeknek
A vezető hatalmak 20 milliárd dolláros segélyt ígértek a legszegényebb országoknak mezőgazdaságuk fejlesztéséhez, hogy így vegyék fel a harcot az éhínség ellen. Az Egyesült Államok 3,5 milliárd dollárral járul hozzá a hároméves programhoz.
A G8 tagjai megfogadták: nem értékelik le valutáikat, hogy így jussanak tisztességtelen kereskedelmi előnyhöz. Bár Nicolas Sarkozy francia elnök itt is felvetette, hogy lejárt a dollár mint egyetemes tartalékvaluta ideje, a csúcstalálkozó ezzel nem volt hajlandó foglalkozni, és a kérdés egyik elfogadott dokumentumban sem vetődött fel. Az oroszok és a kínaiak egyetértenek a francia politikussal, de mind Moszkvában, mind Pekingben olyan nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi hetekben, amelyek szerint a kérdés nem időszerű.
A klímaváltozás ügyében most sem sikerült rávenni a fejlődő országokat, hogy vállalják az üvegházhatású gázok kibocsátásnak felére csökkentését 2050-ig, csak azt voltak hajlandók elfogadni, hogy nem szabad hagyni az átlaghőmérséklet 2 fokot meghaladó emelkedését. A kis szigetországok máris tiltakoztak, mondván: ekkora felmelegedés már elég ahhoz, hogy az elolvadó sarki jég miatt ellepje őket a tenger. A G8 tulajdonképpen 80 százalékkal szeretné csökkenteni a kibocsátást 2050-ig, de az oroszok máris közölték, hogy ez számukra teljesíthetetlen, Kanada pedig 2080-ra tervez 60-70 százalékos mérséklést.