Változatlanul drágák az élelmiszerek

Miután tavaly a világ több pontján lázadások törtek ki a rekordmagas élelmiszerárak miatt, a válság terjedésével sejthető volt, hogy a legfontosabb élelmiszerek árai visszaesnek. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen egyértelmű, sőt sok országban még mindig jelentős problémákat okoz a drágaság, derül ki a BBC felméréséből.

A tavaly év elején és 2007-ben csúcsot döntő árak csökkenésére a jobb termések, a mérséklődő kereslet és a zuhanó olajár adott alapot. Azonban az előző 12 hónapot felölelő kutatás szerint világszinten 5 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszerek - hús, tejtermékek, gabonafélék, cukor, olajok és zsírok - árai. Nairobiban harmadával, Buenos Airesben ötödével növekedtek az árak, míg a felmérésben szereplő két leggazdagabb városban, Brüsszelben 10 százalékkal, Washingtonban 17 százalékkal estek.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének (FAO) adataiból kitűnik, hogy tavaly év végén meredeken zuhantak az árak, azonban azóta újra emelkedésnek indultak, bár nem érik el a tavalyi szintet. Az idén májusban a szervezet élelmiszerár-indexe 29 százalékkal alacsonyabban állt, mint a tavaly júniusi csúcs, de a 2009-es februári legalacsonyabb értéknél így is 10 százalékkal magasabb. A FAO kiemeli, hogy bár az élelmiszerek árai estek a tavalyi rekordhoz képest, még további csökkenést várnak, miközben az árvolatilitás kockázata továbbra is fennáll.

A BBC kutatásával összhangban a nemzetközi szervezet is rámutatott, hogy a tavalyi élelmiszerválság által leginkább sújtott fejlődő országokban a magas árak még mindig makacsul kitartanak. Ráadásul a fogyasztók vásárlóereje is csökkent, ezért a süllyedő árak ellenére továbbra is ugyanolyan nehézségekbe ütköznek, mint tavaly.

Az újbóli emelkedés okait azonban nem könnyű feltárni: elképzelhető, hogy a fejlődő országok népességnövekedése és a középosztály növekvő húsfogyasztása áll a háttérben, de általános, az egész világra érvényes választ nehéz találni.

Moszkvában az élelmiszerárak január-áprilisban 5,8 százalékkal nőttek, ami majdnem tízszerese az Európai Unióban tapasztalható 0,6 százalékos növekedésnek. A háttérben minden bizonnyal a rubel drasztikus gyengülése áll, ugyanis az ország élelmiszerszükségletének 30 százalékát külföldről elégíti ki. Jakartában, ahol tavaly 10 ezren vonultak utcára a magas árak miatt, csökkent a rizs ára, miután a kormány exportjának megkezdését júniusról augusztusra halasztotta.