Románia
–
Hollandia
–
Kétautónyi pénzbe került a válságkezelés
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
Az IMF becslése szerint a tagországokban összesen tízezer milliárd dollárt költöttek a recesszió enyhítésére, ez az USA-ban ez fejenként tízezer, Angliában fejenként 50 ezer dollárt jelent.
A világ leggazdagabb országainak minden egyes lakója tízezer dollárt költött a gazdasági válság miatt recesszióba süllyedt gazdaságok talpra állítására - számolta ki a BBC a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése alapján, amely szerint az országcsoporthoz tartozó államok összesen 10 ezer milliárd dollárt fordítottak erre a célra. A legmélyebben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia adófizetőinek kellett a zsebükbe nyúlniuk: az USA GDP-je 25, a szigetország 94 százalékának megfelelő összeget költött bankmentő és gazdaságösztönző programokra.
Az előbbi fejenként tízezer dollárt, az utóbbi harmincezer fontot (ötvenezer dollár) jelent, amiből egy átlagos család még az USA-ban is két autót vásárolhatott volna. Az eurózóna országainak költekezését nehéz megbecsülni, mert az Európai Központi Bank (ECB) kiadásait közösen számolják el. Németországban a kormány legfrissebb adatai szerint csak fiskális ösztönzésre - azaz a saját és az ECB bankmentő cechjét nem számolva - 95 milliárd eurót, a GDP 4 százalékát költik el 2008-2010 között, ez lakosonként 1160 euró.
Némileg szépíti ezt a képet, hogy a krízis kezelésére fordított összegek nagyobb részét a bankok kapták, amelyek a nehéz idők elmúltával a támogatás többségét visszafizetik az államkasszába. Ugyanakkor a válság olyan járulékos veszteségeket is okozott, amelyek megtérülésére jó pár évet, ha nem évtizedet kell várni. A pénzügyi szektor magánbankjai például becslések szerint négyezermilliárd dollárt voltak kénytelenek leírni eszközeik értékéből, aminek csak közel fele, 1,8 ezer milliárd volt a hírhedt másodlagos jelzálogpiaci hitelekkel garantált követelés, nagyobb részük más hitelek, például kereskedelmi ingatlanok finanszírozására vagy vállalatoknak nyújtott kölcsönök bedőlésére vezethető vissza.
A világgazdaság várhatóan 2,3 százalékkal zsugorodik 2009-ben, ami ezermilliárd dollárral mérsékli a föld több mint hatmilliárd lakosának vagyonát, és a fejlett országokban gazdaságösztönzésre fordított összegek visszafizetésének kamatait gyermekeik is nyögni fogják. A brit költségvetés hiánya 600 milliárd fonttal, 1,4 ezer milliárdra nő, az amerikai deficit pedig a duplájára, 10 ezer milliárdra ugrik. A szigetország államadósságának csak a kamata 2014-ben nagyobb lesz, mint az ország teljes oktatási költségvetése.
Végül az emberek kénytelenek lenyelni vagyonuk értékvesztését is. A brit állampolgárok kezében lévő ingatlanok értéke 15, pénzügyi eszközeiké 9 százalékkal csökkent 2008 végére 2007 decemberéhez képest. Ez ugyan csak a módosabbakat érinti, ám mivel azok emiatt kénytelenek visszafogni költekezésüket, fékezik a gazdaság mindenkit érintő növekedését is. Márpedig Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója (képünkön) szerint a válságnak még nincs vége, egyes országok pozitív adatai ellenére sem. A Spiegel német hírmagazin szombati számában megjelent cikkében hangsúlyozta, hogy az államoknak többet kell tenniük a pénzpiacok és a bankszektor szabályozásának reformja érdekében, és ki kell dolgozniuk "kimeneti stratégiájukat", vagyis a gazdaságélénkítő lépések fokozatos leépítésének menetét akkorra, mire ténylegesen túljutnak a krízisen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
