Nem segély, hanem hitel

A válság sem tudta aláásni a társadalmilag felelős befektetések népszerűségét, hiába tértek vissza a befektetők világszerte az egyszerűbb, tradicionális eszközökhöz, az etikus szempontokat is figyelembe vevő SRI (socially responsible investment) stratégiát követő alapok és vagyonkezelők által kezelt állomány 9 százalékkal nőtt Európában a június végén lezárult egy évsorán, és meghaladta az 53 milliárd eurót, írja a Financial Times. A legnagyobb részaránnyal a 13,8 milliárd eurót kitevő francia piac rendelkezik, de alig marad el ettől a 10,5 milliárd eurós brit szektor is.

A nyomás az ügyfelektől érkezik

A bővülés egyértelműen nem kizárólag a második negyedévben kibontakozott részvénypiaci szárnyalásnak volt köszönhető, hiszen a szegmens a piac egészénél nagyobb ütemben tudott növekedni az elmúlt időben. Igaz, a társadalmilag felelős alapokban kezelt vagyon egyelőre nem tekinthető meghatározónak, de az ilyen megközelítésben kezelt vagyon súlya az európai UCITS piacon 0,87 százalékról 1,1 százalékra nőtt, miközben az alapok száma 537-ról 683-ra emelkedett a vállalati társadalmi felelősséget vizsgáló Vigeo adatai szerint.

A társadalmilag felelős befektetések tehát egyre inkább bebizonyítják, hogy nemcsak valamiféle divatos hóbort miatt szerepelnek egyre több jelentős intézményi befektető portfóliójában, hanem sokkal inkább az ügyfelek felől érkező nyomás készteti őket arra, hogy teret engedjenek a kizárólag profitközpontú megközelítés mellett egyéb, etikai szempontoknak is befektetéseikben. Ráadásul nemcsak az egyszerű SRI termékekre igaz ez, hanem olyan, még ezen a speciális szegmensen belül is különlegesnek számító területre is, mint a mikrofinanszírozás.

Nem segély kell, hanem kölcsön

A mikrohitelezés jelentőségére Muhammad Yunus 2006-os Nobel-díja irányította rá a figyelmet, az általa megálmodott és működtetett Grammeen Bank pedig bangladeshi vállalkozók ezreinek biztosított megélhetést a nekik nyújtott kölcsönön keresztül. A hangsúly a kölcsönön van, amit a vállalkozóknak az utolsó fillérig vissza kell fizetniük, ráadásul a fejlett országokban megszokottnál sokkal keményebb kamatok és egyéb feltételek mellett (amelyek persze még mindig jobbak, mint a helyi uzsorások nyújtotta lehetőségek).

A hitelek nagysága jellemzően alig néhány tíz dollár, amiből viszont a vállalakozó megvásárolhatja a szükséges induló készletét, vagy a vállalkozásához szükséges egyszerű masinákat. A hitelezésen ráadásul némi profit is keletkezik, bár a kiszabott kamatok jelentős részét a rendszer működtetése felemészti. Ennek ellenére a nem kizárólag pénzügyi szempontokat figyelembe vevő intézményi befektetők számára is mind vonzóbbak a mikrofinanszírozással foglalkozó intézmények, igaz, a befektetett mintegy 7 milliárd dollár fele még mindig államilag működtetett intézményektől származik, de egyre nő a magánszektor aránya.

A peer-to-peer szolgáltatások is segítik a mikrohitelezést

A mikrohitelezés népszerűségét jól mutatja, hogy a hitelezőket és a vállalakozókat szinte közvetlenül összekötő internetes peer-to-peer szolgáltatások egyik legsikeresebbike, a Kiva.org négy éves fennállása óta több mint 100 millió dollárnyi hitel kihelyezését vezényelte le (ne feledjük, többnyire 10-20 dolláros összegekről van szó), és mintegy 530 ezer hitelezőt kapcsolt össze 240 ezer hitelfelvevővel. De nem a webes szolgáltatás az egyetlen útja, ha magánszemélyként szeretnénk részt venni a mikrohitelezésben, a világ több pontján lakossági ügyfeleknek értékesített befektetési alapok is foglalkoznak hasonlóval.

A Triodos Investment Management alapja az egyik legrégebbi ilyen befektetési alap, amely hatéves fennállása alatt 6 és 9 százalék közötti éves hozamot ért el, 2008-ban például 7,5 százalékot. Nem is a kiugró hozam az, ami miatt az ügyfelek figyelmét megragadhatja az alap, hiszen a befektetést nemcsak a profitéhség, hanem egyéb, társadalmi szempontok is motiválják Ezzel egyett a speciális szegmens befektetési szempontból is vonzó lehet, hiszen rendkívül alacsony a korrelációja más piacokkal, így kiváló diverzifikációs lehetőséget jelentenek.

Nem véletlen tehát, hogy a világ nyugdíjalapjai összesen már 3 milliárd dollár tőkét áldoztak erre az eszközkategóriára, az élen két óriási holland nyugdíjalap, a PGGM és az ABP 200, illetve 180 millió eurós befektetésével. A világ pénzügyi piacaival való alacsony korreláció és a mikrofinanszírozással foglalkozó társaságok alacsony értékeltsége a forráshoz jutás nehézségeinek dacára a private equity befektetők figyelmét is felkeltette. (A rrivate equity a tőkealapú finanszírozás nem nyilvános, de intézményesített formája. Az elnevezésben a private szó azt jelenti, hogy tőzsdén nem jegyzett vállalatokról van szó, az equity szó pedig a tőkealapú befektetési jellegére utal.).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!