Csúcs felé tart a görög államcsődkockázat
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Csütörtökön 267 bázispontos értékkel megközelítette az eddigi csúcsot jelentő szintet (292 bp) csütörtökön az 5 éves görög országkockázati felár (CDS-felár), és a tovább dráguló forrásbevonási költséget a 10 éves görög-német államkötvény hozama közötti különbség szintén csúcsközeli szintje is jelzi.
Alig magasabb a görög országkockázati felár mint a magyar
A görög CDS-felár folyamatosan emelkedik, már egyértelműen meghaladja a magyar szintet is, miközben maga a magyar országkockázati felár is 3 havi csúcsra emelkedett 243 bázispontos értékkel, összhangban a forint elmúlt napokbeli gyengülésével.
A jelek szerint a befektetőket egyelőre nem nyugtatják meg a sorozatos görög fogadkozások az államháztartási hiány és az államadósság hathatós lefaragásával kapcsolatban. A főbb intézkedések között eddig a görög kormány azt tűzte ki, hogy jövőre mintegy 10 százalékkal csökkenti a társadalombiztosítási kiadásokat, illetve befagyasztja a magasabb keresetű közszféra-dolgozók bérét.
Tegnap új fejleményként bejelentették, hogy 2010-ben mintegy 2,5 milliárd eurónyi privatizációs bevételt szeretnének elérni (a GDP kb. 1 százaléka), egy mai bejelentés szerint pedig különadót vetnének ki a görög offhore jellegű cégekre. Mindezek nyomán most azzal kalkulál a görög kormány, hogy jövőre a GDP arányában 8,7 százalékra csökkenhet az államháztartás hiánya az eddig jósolt 9,1 százalékról. Idénre 13 százalék körüli deficit várható.
Finanszírozhatatlanná válik a nyugdíjrendszerük
A gyors reformok, kiadáscsökkentő intézkedések egyik legfőbb akadálya Görögországban a szakszervezeti ellenállás (heves utcai tüntetések zajlanak már hetek óta), a másik az, hogy az alkotmány külön védi a közszféra-dolgozókat, így az itteni kiadás oldali reformok csak nagyon nehezen, éveket igénybe vevő jogszabály-módosítások sorozata által lenne keresztülvihető. Éppen erre is hivatkozott szerda esti leminősítési döntése kapcsán az S&P hitelminősítő is.
A fentiek mellett komoly veszély, hogy szakértők előrejelzése szerint másfél évtizeden belül finanszírozhatatlanná válhat a jelenlegi formájában a görög nyugdíjrendszer. A kiadás oldali reformok tehát elkerülhetetlenek, csak kérdés, hogy ezt milyen sebességgel és intenzitással tudja majd keresztülvinni a görög kabinet, amely ebből a szempontból szerencsés módon jelentős parlamenti felhatalmazást tudott szerezni az október eleji parlamenti választásokon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
