Megszavazta a görög parlament a megszorításokat

A 300 tagú görög parlamentben tízfős többsége van a kormányzó szocialistáknak. Az ellenzéki Új Demokrácia pártnak 93 képviselője van, a konzervatív párt szóvivője azt közölte, hogy a törvény 20 cikkelyéből kettőt elleneztek. A kommunisták, akik 21 képviselővel rendelkeznek, már a vita kezdetekor kivonultak az ülésteremből, tiltakozásul a megszorító intézkedések ellen.

A várakozásnak megfelelően a törvény 4,8 milliárd eurós költségvetési csökkentést ír elő a közszférában, ahol a bérek jelenleg 26 milliárd eurót tesznek ki. A görög államháztartás rendbetételét célzó program keretében ezért határozta el a kormány a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztását, a közszolgálati bónuszkifizetések tízszázalékos megnyirbálását, az egyes foglalkozási ágakra vonatkozó kedvezményes adókulcsok megszüntetését, valamint egyes adók emelését.

A közalkalmazotti szakszervezetek erre tüntetésekkel válaszoltak, március 11-ére pedig általános sztrájkot hirdettek meg. Az összecsapásokban egy tucat tüntető és rendőr sebesült meg könnyebben - közölték a görög főváros hatóságai. A rendőrök öt embert vettek őrizetbe. A sérültek között van Görögország nemzeti hőse, Manolisz Glezosz, aki 1941 májusában letépte a horogkeresztes zászlót az Akropoliszról.

Összecsapások a parlament előtt robbantak ki, miután két férfi kávét és vizet locsolt a több ezres tömeg előtt beszélő Jannisz Panagopuloszra, a legerősebb szakszervezet, a GSEE vezetőjére, majd egy harmadik férfi megütötte őt. A feldühödött tömeg erre nekirontott a parlamentet védő rendőröknek, akik könnygázzal válaszoltak.

Ekkor került a maró anyag a görög nemzeti hős, a volt parlamenti képviselő, a 87 éves Manolisz Glezosz arcába. Glezosz állítólag összeesett, nem kapott levegőt, ezért kórházba vitték, de nincs komolyabb baja.

A kormány közszférát érintő megszorító intézkedései elleni tiltakozásul több tucat belügyminisztériumi alkalmazott pénteken elfoglalta az állami nyomdát, hogy megakadályozza a törvényt nyilvánosságra hozó közlöny kinyomtatását. Egyelőre nem tudni, hogy a nyomdafoglalók megszállva tartják-e még mindig az épületet.

Pénteken sztrájkok is megbénították meg az országot a megszorítások elleni tiltakozásul. A munkabeszüntetések zavart okoztak a légi és a földi közlekedésben, az iskolákban és a kórházakban, valamint más közintézményekben, miközben a szocialista többségű törvényhozás elfogadta a költségvetési kiadásokat radikálisan csökkentő törvényt.

Eladni a szigeteket?

Szigetek eladása nem megoldás a görög pénzügyi válságra - mondta Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pénteken Berlinben, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. "Úgy gondolom, görög szigetek eladásánál vannak kreatívabb megoldások az államháztartási hiány kezelésére" - fogalmazott a görög miniszterelnök a német kancellárral folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón.

Német parlamenti képviselők javasolták az utóbbi évtizedek legkeményebb kiadáscsökkentő intézkedéseire készülő görög kormánynak, hogy tegyen pénzzé mindent, amit tud, akár lakatlan szigeteket is. Görögország területének csaknem ötöde szigetekből áll; a mediterrán ország területéhez több mint kétezer égei- és jón-tengeri sziget tartozik, köztük sok a lakatlan.

A görög kormányfő pénteki berlini tárgyalásai előtt a német pártok csaknem egyöntetűen arra szólították föl Angela Merkel kancellárt, hogy ne ígérjen támogatást Athénnak a német adófizetők pénzéből. A német közvélemény hevesen ellenzi, hogy a berlini kormány esetleg pénzügyi segítséget nyújtson Görögországnak.