Oroszország energiabirodalmat épít Dél-Európában

Domináns szerepet szereztek az elmúlt tíz évben a délkelet-európai energiaszektorban az orosz olaj- és gázipari vállalatok. Moszkva agresszívan erősíti ellenőrzését a két energiahordozó bevitele és elosztása felett a régióban, amitől gazdasági és politikai hasznot is remél - írja a SETimes hírportál elemzőkre hivatkozva. Amikor a Lukoil 1998-ban megnyitotta első benzinkútját Szófiában, még senki sem gondolta, hogy egy hosszú távú stratégia végrehajtásának egyik első lépéséről van szó, ám ha máskor nem, tavaly márciusban, amikor a Szurgutnyeftyegaz megvette a horvát INA 47 százalékát is birtokló Mol 21 százalékos OMW-pakettjét, mindenki számára világossá válhatott, hogy az orosz vállalatok hosszú távú tervek alapján cselekszenek - írja a Napi.

A részben az amerikai ConocoPhillips kezében lévő Lukoil - amelyet a legátláthatóbb orosz olajvállalatnak tartanak - először Bulgáriában vetette meg a lábát, ahol 74 millió euróért megvette a Neftochim olajfinomító 58 százalékát. Ezzel megszerezte a Balkán legnagyobb ilyen üzemét. Ma már az orosz vállalat állítja elő a bolgár GDP kilenc százalékát és fizeti az adóbevételek negyedét.

A társaság 2003-ban 117 millió euróért megszerezte a szerb Beopetrol 79,5 százalékát, amely 200 benzinkutat üzemeltet Szerbiában, amivel övé a piac ötöde. A Lukoil 76 millió eurót és öt évet szánt rá, hogy korszerűsítse ezt az infrastruktúrát.

Az orosz olajcég az ezt követő években megjelent Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Horvátországban is, Szlovéniában csak azért nem tudta megvetni a lábát, mert a kormány - nem hivatalos információk szerint - Brüsszel beavatkozása nyomán elutasította a helyi Petrol olajvállalat felvásárlására tett ajánlatát.

Két évvel ezelőtt újabb orosz óriás jelent meg befektetőként a Balkánon: a Gazprom gázmonopólium. A társaság leányvállalatán, a Gazpromnyeftyen keresztül ajánlatot tett a szerb állami olajvállalatra (NIS), és végül 400 millió euróért meg is kapta a céget azzal, hogy 2012-ig további 550 milliót fektet bele. Független elemzők szerint Belgrád értékén alul adta el a társaságot, ám cserébe megkapta Moszkva támogatását a Koszovó függetlensége elleni harcához.

A NIS 2007-ben 125 millió euró nyereséget ért el és 1,2 milliárd euró adót fizetett az államnak - ez alátámasztja az értéken aluli értékesítés teóriáját, hiszen a céggel gyakorlatilag az egész szerb olajszektor a Gazprom ellenőrzése alá került. Szakértők szerint hasonló helyzet alakulhatna ki Magyarországon, ha az orosz befektető meg tudná erősíteni befolyását a Mol felett. Mivel az érintett délkelet-európai országok EU-tagok vagy előbb-utóbb minden bizonnyal azok lesznek, Oroszország a 21. század egyik legfontosabb gazdasági területe, az energiaszektor uralásával rajtuk keresztül politikai hídfőállást építhet ki az unión belül.