Hogy verte át befektetőit a Goldman Sachs?

Hatalmas port kavart a pénteken kiszivárgott botrány, a Goldman Sachs papírjai hulló késként estek, amikor kiderült, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet keresetet nyújtott be ellenük értékpapír csalás vádjával. A SEC szerint a bankóriás kapott egy fülest régi ügyfelétől, a több tízmilliárd dollárt kezelő fedezeti alaptól még 2007 elején, hogy összeomlóban van a CDO piac. A Goldman azonnal elkezdett befektetőket keresni az újra csomagolt papírokra, a portfólió pedig alapvetően a normál üzletmenet fennmaradására játszott. Azt viszont már nem mondták el, hogy a Paulson & Co. fedezeti alap már shortolta a piacot, azaz ezen papírok esésére játszott, és pont olyan termékeket választott be a befektetőknek eladott portfólióba, amiről lehetett sejteni, hogy baj lesz velük. A megtévesztés része volt az is, hogy azt állította a Goldman, hogy egy független, objektív szereplő választotta ki a papírokat, miközben a tőzsdefelügyelet szerint ennek éppen az ellenkezője volt az igaz.

Nincs túl jó helyzetben az amerikai pénzügyi rendszer egyik sarokkövének számító befektetési bankház, a Goldman Sachs, ugyanis rövid időn belül a második botrányba keveredett az intézmény. Még februárban írtunk arról, hogy a görögök a Goldman Sachs támogatásával (közel tíz évvel ezelőtt) az államadósság-adataikat tudták megváltoztatni egy speciális eszköz segítségével, most pénteken pedig azzal a sokkolta a közvéleményt és a pénzügyi világot az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC), hogy a Goldman megtévesztette az ügyfeleit egy strukturált termék eladásakor, amivel közel 1 milliárd dolláros kárt okoztak a jóhiszemű befektetőknek.

A két eset között a legnagyobb különbség, hogy míg a görög esetben még vizsgálják, milyen szerepet játszott bank a devizakereskedéshez kapcsolódó termékeken keresztül a görög államadósság-adatok kedvezőbb beállításában, addig a pénteki eset azonnali szankciókkal járt.

Bűnös vágyak vezérelték a Goldmant?

A SEC honlapján elérhető vádirat szerint értékpapírcsalást követett el a Goldman Sachs, illetve Fabrice Tourre, a Goldman jelenlegi 31 éves alelnöke, hiszen megtévesztették a befektetőket egy régebbi, 2007-es becsomagolt CDO (adósságfedezetű kötelezettség, jellemzően hitelek, kötvények, vagy egyéb eszközök mögöttes fedezetével kibocsátott, magas kockázatú értékpapír) ügylet kapcsán. A 2007 eleji kibocsátás pedig éppen arra az időpontra esett, amikor már lehetett látni a piaci turbulenciákat.

A Goldman Sachs több súlyos szabálytalanságot is elkövetett a szintetikus CDO-k eladása kapcsán. Egyrészt nem tájékoztatta az ügyfeleket olyan meghatározó információkról, hogy a CDO-k kiválasztásában központi szerepet játszott a Paulson & Co. nevezetű fedezeti alap, ami az amerikai piacon az egyik legnagyobb szereplő (és nem mellékesen a Goldman egyik ügyfele). A vádirat alapján kiderül, hogy a Paulson már 2007 elején látta, hogy számos nem fizető, ingatlanhitellel rendelkező ügyfél lehet egyes amerikai államokban, a Goldman Sachs-szal karöltve pedig ezt az anomáliát akarták meglovagolni a szintetikus CDO-n keresztül.

A hírek szerint Paulson & Co. -ami amúgy nincs megemlítve vádlottként a vádiratban - az ügylet nyélbe ütését segítendő, 15 millió dollárt adott a Goldmannak. A történet nem számít egyedinek a fedezeti alappiacon, Paulson csak egy jó spekulációs lehetőséget osztott meg a "prime brokerage" bajtársával, a Goldmannal. Az viszont már koránt sem hétköznapi, hogy a jó befektetési lehetőség terítésében már a Goldman azt elfelejtette közölni, hogy Paulson már shortolta a piacot, mi több a Goldman azt állította a befektetőknek, hogy egy független, objektív harmadik szereplő választotta ki a portfóliót, ami nem felelt meg a valóságnak.

A befektetőket azért estek a Goldman csapdájába, mivel a bank egy jó hírnevű, és több tranzakcióban is részt vevő független szereplőt, az ACA Management LLC-t nevezte meg a potenciális befektetési termékek kiválasztójaként, a belső levelezésből pedig azt is lehet tudni, hogy mindezt azért tették, mert minél több pénzt szerezzenek a gyanútlan befektetőktől.

Az ACA-ban azért lehetett megbízni, mivel a nem elsőrangú lakossági jelzálog-fedezetű értékpapírpiacon (RMBS) elismert hitelkockázat elemző cég volt. Az ACA azért adta a nevét a kibocsátáshoz, mivel azt az információt kapták az alelnöktől, hogy 200 millió dolláros long pozícióban van a Paulson & Co., illetve nem tudtak a fedezeti alap tényleges érdekeltségéről. (A long pozíció azt jelenti, hogy a papírt annak értékének emelkedésére számítva veszik illetve tartják.)

Külön pikantériája az ügynek, hogy míg a befektetők azt hitték, hogy nem lesz nagyobb baj a piacon, és a magasabb kockázatért, magasabb nyereséget üti majd a markukat, addig a Paulson & Co. direkt olyan papírokat választott ki, amiről lehetett sejteni, hogy rövidesen bebuknak. A tranzakciónak hála már nagyobb összegben tudott a fedezeti alap védelmet vásároln az esetleges bukások ellen, ennek megfelelően nagyságrendileg megegyezett a külső befektetők vesztesége, a fedezeti alap 1 milliárd dolláros nyereségével.

Csontvázak vannak még a szekrényben?

A történet érdekessége, hogy Paulson elképesztő pénzeket nyert az amerikai ingatlanpiac összeomlásával, két alapjánál például rövid idő alatt 500-600 százalékos hozam gyűlt össze. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek működése kapcsolatba hozható-e a Goldman elleni vizsgálattal.

A SEC közlése szerint tovább folytatódik a vizsgálat olyan szereplőkkel szemben, akik aktív részt vállaltak a jelzáloghitelek újracsomagolásában, a Nomura szakértője ennek megfelelően nem tartja kizártnak, hogy még essenek ki csontvázak a szekrényből.

A Goldman elleni vádak időzítése is fontos, hiszen jelenleg is tart Amerikában a pénzügyi szolgáltatási reform kidolgozása, az előzetesen vártnál szigorúbb szabályozás pedig negatív hatással lehet a derivatív piacon aktívan mozgó Barclays-re és a Deutsche Bank-ra. A SEC vizsgálata és pere pedig nem csak Amerikában verte ki a biztosítékot, a Telegraph szerint Gordon Brown és Angela Merkel is úgy nyilatkozott, hogy vizsgálatot indítanak a befektetési bankház ellen.

A Goldman védekezik

A bankóriás egyelőre a vádakat elutasította, véleményük szerint számukra veszteséges volt az üzlet, a legfőbb Abacus vásárlónak, az IKB-nak és az ACA-nak pedig tudnia kellett, hogy milyen kockázatokat vállalnak a CDO piacon.

A Goldman most is megerősítette, hogy a termékek kiválasztását az ACA intézte, a potenciális befektetési lehetőségek feltárásánál pedig csak tanácsadói szerep hárult a Paulson & Co.-ra, ez pedig nem szokatlan a gyakorlatban. Véleményük szerint ezt erősíti meg az is, hogy a tranzakcióban a legnagyobb szereplő az ACA volt, 951 millió dollárral.

A Nomura gyűjtése szerint a bankóriás a SEC vádjaira reagálva azt is elmondta, hogy soha nem állították be úgy a fedezeti alapot, mintha long pozícióban lenne. A Goldman szerint azért kerülhetett sor a vádra, mivel a SEC szerint a bankóriás nem adott megfelelő információt a tranzakció egyik oldalán szereplő félnek arról, hogy ki van a másik oldalon. A normál üzletmenet esetén viszont ez nem ritka, általában nem szokták látni a vásárlók, hogy kik a vevők, és vica versa.