Az euró marad, de min kell változtatni?

Az eurózóna létét a következő években közvetlenül nem fenyegeti veszély a jelenlegi adósságválság miatt - értenek egyet a megkérdezett elemzők -, még a politikusi nyilatkozatok formájában gyülekező viharfellegek ellenére sem. A szükséges intézkedések terén már kevésbé hangzanak egybe a szakértői vélemények.

Az Equilor elemzője, Kovács Roland szerint az európai politikusok hite az euróban töretlen, de a most következő időszakban meg kell újítani az eurózóna intézményrendszerét. A gigantikus mentő csomag és az Európai Központi Bank (ECB) múlt heti döntése, miszerint feladja korábbi politikáját és szükség esetén állampapírokat vásárol, csupán részleges, politikailag rendkívül kellemetlen megoldás, hiszen vitákat gerjeszthet a monetáris unió tagállamai között.

Ezért egyrészt a túlzottdeficit-eljárás szigorítására lenne szükség, például az uniós források lefagyasztása által, hogy kordában lehessen tartani a fegyelmezetlen országokat, másrészt pedig a politikusok elgondolkodhatnak az eurózóna-kötvény bevezetésén - véli az elemző. Kovács szerint további hatása lehet a válságnak, hogy az euróországok bizalmatlansága miatt lelassul és szigorodik az új tagok felvétele; meglóduló inflációtól azonban nem kell félni, enyhe inflációs nyomás csak 2011 végén várható, addig az európai gazdaság, a munkaerőpiac és a vásárlóerő stagnálása, a túlkapacitások miatt erősebb a deflációs trend.

Ugyancsak elsősorban az egyes euróországok belső tényezőivel magyarázza a monetáris unió válságát Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. A szakértő szerint azon kell elgondolkodniuk az európai döntéshozóknak, hogy miért jutottak ilyen szorult helyzetbe az eurózóna egyes tagjai. Pogátsa szerint Görögország esetében emögött főleg a termelékenység és a bérszínvonal közti olló nyílása áll, ami részben a görög költségvetési politika felelőssége, részben pedig ciklikus gazdasági hatások eredménye - nem beszélhetünk tehát szisztematikus, a monetáris unió felépítéséből következő válságról.

Az EU-nak ezért fel kell adnia az eddigi, túlzottan tapintatos megközelítését a tagállamok felelőtlen költségvetési politikájával szemben. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint azonban - miközben az eurónak egyelőre továbbra sincsen alternatívája - az adósságválság óriási nyomás alá helyezte a monetáris unió elméleti és gazdasági infrastruktúráját. Az elemző szerint a válság alapvető okait az eurózóna országai közötti gazdasági divergenciában kell keresni: az országok között a források újraelosztásának aránya rendkívül alacsony, a tagállamok kockázatközössége sem a megfelelő szintű, és láthatóan nincs megfelelő mechanizmus arra, hogy a köztük levő egyensúlytalanságokat politikai feszültség nélkül kezeljék.

Az eurózóna meggyengült, eladósodott országaiban a költségvetési kiigazítások Duronelly szerint átmenetileg megoldást kínálhatnak a gyakorlatban, de a politikai ellenkezés fényében nem biztos, hogy megvalósíthatóak, ráadásul a közös monetáris politika és a külön vezetett fiskális politika között feszülő ellentéteket nem oldja meg.