Összekaptak a nagyok a bankadón

Az EB azt javasolja, hogy a pénzintézetek elkülönített alapokba fizessenek be egy illetéket, amivel előzetesen forrást teremtenek szanálásukra, amennyiben egy eljövendő válságban csődbe mennének - emlékeztet a Napi Gazdaság. Az adót minden európai országban egységes szabályok szerint vetnék ki és az EU igyekezne elérni, hogy a világ fejlett és feltörekvő országai átvegyék a rendszert. London szerint a speciális adó erkölcsi kockázatokat vet fel, ugyanis arra bátorítja a bankokat, hogy azt egyfajta biztosítási díjnak tekintsék, ami feljogosítja őket arra, hogy ennek alapján támogatást kapjanak, ha bajba kerülnének. Párizs osztja ezt a véleményt - idézett a Financial Times francia állami tisztviselőket.

Ezzel szemben Berlin úgy látja, hogy a javaslat jó irányba visz - Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egymilliárd eurót vár a német pénzintézetektől az ország elkülönülten kezelt bankszanálási alapjába. A Financial Times német kormányzati körökből származó információja szerint Berlinben úgy látják, az erkölcsi kockázatra hivatkozó brit és francia álláspont pusztán arra való, hogy a bevezetendő bankadóból befolyó pénz a költségvetésükbe kerüljön, s így segítsen ellensúlyozni a két ország magas államháztartási hiányát. Az állítás egyik fele biztosan igaz, ugyanis a francia pénzügyminisztérium egyik tisztviselője azt mondta a lapnak, hogy a bankadóból származó összegnek a költségvetés általános kiadási céljait kell szolgálnia, azaz Párizs támogatja ugyan az adót, de nem helyesli az önálló alap létrehozását. George Osborn brit pénzügyminiszter szintén jelezte, hogy az új londoni kormány első költségvetésében - amelyet június 22-én nyújtanak be a parlamentben - olyan bankadó szerepel majd, amely egyszerűen befolyik a kincstárba.

Michael Barnier, az EB pénzügyi reformért felelős biztosa (képünkön), a javaslat előterjesztője azt nyilatkozta, hogy tisztában van az erkölcsi kockázattal, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy az adófizetők viseljék a pénzügyi szektor megmentésének óriási költségeit. Ehelyett ezt előre meg kell fizettetni a bankokkal. Barnier úgy véli, hogy a tervet az EU egységes piacára vonatkozó szabályok keretében kell megvitatniuk a tagállamoknak, ami azt jelenti, hogy elfogadásához elegendő minősített többségük. Nagy-Britannia ezzel szemben úgy látja, hogy a javaslat az adóztatás kérdéskörébe tartozik, ezért csak egyhangú szavazással lehet uniós szabállyá emelni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!