Nincs egyetértés az EU-ban a bankadóról

2010.09.07. 21:44
Egyelőre nem sikerült megegyezniük az uniós pénzügyminisztereknek a bankadóról, amelynek felhasználásáról és céljáról is eltértek a vélemények. A pénzügyi tranzakciók Tobin-adóként emlegetett illetékének ügyében pedig még sokáig folytatódhat a vita.

Nem értettek egyet az Európai Unió pénzügyminiszterei keddi találkozójukon a bankadóról és a pénzügyi tranzakciók illetékének kérdésében sem, így várhatóan egyik javaslat sem valósul meg uniós szinten a következő hónapokban.

A találkozó után nyilatkozó Christine Lagarde francia gazdasági miniszter szerint vannak még kérdések, amelyeket tisztázni kell, így például a kettős adózás ügye, és az adóbevétel felhasználásáról sem ugyanúgy gondolkoznak. Franciaország - Nagy-Britanniához és Hollandiához hasonlóan - nem akarja egy elkülönített válságkezelési alapban elhelyezni a bankadóból származó bevételt, hanem visszaforgatnák a költségvetésbe. Hasonlóan nyilatkozott az osztrák pénzügyminiszter is, a bankadót az államháztartási egyensúly megteremtését célzó intézkedések között vezeti be.

Ezzel szemben az Európai Bizottság összehangolt, uniós szintű megoldást javasol, köztük az eltérő mértékű teherből fakadó versenytorzító hatás elkerüléséért. A bankadó céljáról azt mondta brüsszeli testület, hogy a bevételt a bankrendszer jövőbeni válságainak enyhítésére kellene tartalékolni, hogy ne az adófizetők pénzéből kelljen kisegíteni a pénzügyi rendszer rászoruló szereplőit. "A megelőzés mindig olcsóbb, mint a betegség kezelése" - hangsúlyozta Michel Barnier belső piaci biztos.

A brüsszelihez hasonló a berlini álláspont is; a német kormány augusztusban elfogadott törvényjavaslata szerint a bankadóból származó bevétellel egy biztonsági alapot kellene feltölteni, amelyből bajba jutott bankok és más pénzügyi szolgáltatók kaphatnának segítséget.

Az illetékről sem tudtak megegyezni

Az értekezleten a pénzügyi tranzakciók esetében tervezett illeték ügyében sem jutottak egyetértésre a huszonhetek. A Tobin-adó néven is ismert javaslat szerint a pénzügyi tranzakciók megadóztatása révén a pénzügyi szektorra lehetne terhelni a globális gazdasági válság költségeinek egy részét.

Ebben az ügyben a bankadó körüli vitáknál is nagyobb nézeteltérések mutatkoznak. A pénzügyminiszterek tanácsában nem sikerült közös álláspontot kialakítani arról, hogy miként lehetne kiróni az illetéket, milyen célt szolgálhat a bevétel, és vajon okos dolog-e egyáltalán extra illetékkel terhelni a pénzügyi tranzakciókat, ha a világ más pénzügyi központjai - főként az Egyesült Államok - nem csatlakoznak az Európai Unióhoz. A Tobin-adót elsősorban Németország és Franciaország támogatja, ellenállás főként svéd és brit részről érkezik.

Az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletek elterjedése mellett. George Osborne brit pénzügyminiszter szerint még mindig ugyanaz a probléma vele, mint az ötlet megszületésekor; ha nem vezetik be mindenhol, akkor a pénzügyi szolgáltató cégek egyszerűen oda települnek, ahol nem sújtják őket külön illetékkel.