A görög válság nem enyhül
A jegybank vezetői azonban úgy vélik, hogy az európai bankfelügyelet (CEBS) júliusi felmérése, amelyben a görög bankokat is górcső alá vette, még nem volt olyan régen, hogy azóta jelentős változások történjenek, ezért elegendő októberben elvégezni az újabb stressztesztet, írja a Napi Gazdaság.
A júliusi vizsgálaton elbukott az ATEbank, amelynek Tier 1 tőkemegfelelési mutatója egy jelentős európai pénzügyi krízis esetén az elvárt hat százalék helyett csak 4,36 százalék lenne. A befektetőket azért aggasztják jobban más országok bankjainál a görög pénzintézetek, mert a megszorítások miatt zsugorodó gazdaságban romlik követelésállományuk minősége. Ezt nagyobb tartalékokkal kellene ellentételezniük, miközben (más finanszírozók hiányában) egyre inkább kénytelenek az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni pénzért - írta a Reuters. Augusztusban már 95,9 milliárd euró, forrásaik 19 százaléka származott az ECB-től.
Eközben az athéni kormányt támogató Ta Nea napilap a hét végén azt jelentette, hogy az Európai Bizottság a 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelkeret lejáratának hétéves meghosszabbításán gondolkodik, mivel a kormány a jelenlegi, 2013-as határidőig várhatóan nem tudja helyreállítani a befektetői bizalmat az ország iránt.
Az IMF ezzel egyidejűleg állandó képviselőt delegálna a görög fővárosba azzal a megbízatással, hogy ellenőrizze a költségvetés végrehajtását. A legsúlyosabb aggodalom azzal kapcsolatban merül fel, hogy a kormány nem tudja megtörni a Görögországban hagyományosan erős adóelkerülés szokását és a belső ellenállás miatt nem tudja hatékonyabb működésre szorítani az adóhatóságot, ezért nem teljesülnek a bevételi tervek.
Nem nyugtatja meg a piacokat, hogy az ellenzék feje, Antonisz Szamarasz kijelentette: az EU-val és az IMF-fel aláírt hitelszerződés nem az egyetlen megoldás volt az ország számára. Az egyezségbe azért kellett belemenni, mert a kormány „hitelfelvételi válsággá mélyítette az adósságválságot”, majd a feltétek átgondolása nélkül, biankó csekk-ként írta alá a szerződést.
Az ellenzéki vezér ezzel érveket ad a megszorítások ellen tiltakozó görögöknek. A teherautó-sofőrök a hét végén közölték, hogy további demonstrációkra készülnek, annak ellenére, hogy korábbi útblokádjaik miatt az ország távolabbi részei és szigetei kifogytak élelmiszer- és gyógyszertartalékaikból.