A fejlődő országok lakossága gazdagodott a válságon

A világ gazdagsága továbbra is az ipari országokban koncentrálódik, de a pénzügyi válság, amelynek következményeit még korántsem emésztette meg a világgazdaság, gyorsította a feltörekvő országok javára végbemenő egyensúly-eltolódást - derül ki a tanulmányból.

A jelentés szerzői 50 országot vizsgáltak, amelyekben a világ népességének 68 százaléka él és a világ GDP-jének 87 százalékát állítják elő. Az elemzők a bankbetétek, a pénzpiaci és biztosítási befektetések alapján vették számba magán vagyonokat, de mellőzték az ingatlanvagyont, amelynek értékelése bizonytalanabb lett volna.

Noha a háztartások pénzügyi vagyona az 50 országban 7,5 százalékkal gyarapodott 2009-ben és euróban számolva elérte a 82.230 milliárd eurót, az összeg érezhetően elmaradt a 2007. évi 85.590 milliárd eurótól.

A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy milyen óriási hatást gyakorolt a válság a fejlett gazdaságokra - mutatott rá Arne Holzhausen, az Allianz csoport közgazdásza. Az adatokból kitűnik, hogy a válság elsősorban a nagy pénzügyi központokat, köztük is főleg a Wall Streetet érintette. Hozzájuk képest a feltörekvő országok viszonylag jól jöttek ki belőle.

Csökkenő különbségek

A tanulmány három csoportra osztotta az 50 vizsgált országot. A 21 leggazdagabb ország csoportjában az egy főre jutó összes megtakarítás 31 ezer euró vagy annál is több. A 14 országot magába foglaló középső csoportban ötezer és 31 ezer euró között mozog, végül a vizsgálatban szereplő legszegényebb országok csoportjában - amelyben több feltörekvő ország is található - nem éri el az 5300 eurót.

Kevesebb mint tíz év alatt az egy főre jutó lakossági pénzvagyon 16 százalékkal nőtt a legszegényebb országokban, vagyis hétszer gyorsabban, mint a leggazdagabb országokban. A 2000-es évek elején a leggazdagabb országokban élő személyek pénzügyi vagyona még 145-szöröse volt a legszegényebb országokban élő lakosságnál kimutatható összegnek. 2009-re ez az arányszám 45-re csökkent - állapította meg az Allianz tanulmánya.

Johannes Jütting, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közgazdásza, aki a gazdagság átrendeződéséről júniusban közzétett OECD-jelentés szerzője volt, egyenesen úgy vélekedik, hogy ez a folyamat már az 1990-es években kezdődött, és a 2000-es években gyorsult fel.

Chile lehagyta a térségünket

Chile - az egyedüli olyan latin-amerikai ország, amely bejutott a középcsoportba - fejenként 8000 euró pénzügyi vagyont mutat fel. Ami az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai országokat illeti, az elmúlt évtized figyelemre méltó felzárkózása ellenére teljesítményük ettől még elmarad: az egy főre jutó  megtakarított  pénzvagyon értéke épp hogy valamivel meghaladja a 7000 eurót.

A világ középosztálya, vagyis a tanulmány értelmében az 5300 euró és 31.600 euró közötti megtakarítással rendelkező személyek összessége 2009-ben elérte az 565 millió főt, míg 2000-ben még csak 200 millió volt a létszámuk.

Ennek az összlétszámnak több mint a fele feltörekvő országokban él, így Kínában (130 millió fő), Brazíliában (40 millió fő) vagy éppen Oroszországban (14 millió fő). Ez a jelenség még csak a kezdetén tart: "2050-ben a világ fogyasztásának felét a kínaiak és az indiaiak fogják képviselni, szemben a jelenlegi 10 százalékkal" - ez Johannes Jütting becslése.