Bírálják a lengyelek az EB javaslatot

Szerdán az Európai Bizottság a túlköltekező országokra vonatkozó szigorítás tervezetét nyilvánosságra hozta, ebből pedig az derül ki, hogy csak szigorú feltételek mellett fogják figyelembe venni a nyugdíjreform költségeit. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a javaslat ilyen formában nem megfelelő, a nyugdíjreformban gondolkozó országok számára kifejezetten visszatartó erővel bír.

Rostowski szerint a bizottsági javaslat a három százalékon felül legfeljebb még 1 százaléknyi GDP-arányos államháztartási hiányt engedne meg, holott Lengyelországban a nyugdíjreform költsége most a GDP 2,4 százalékával ér fel.

Nagyobb mozgásteret akartunk

Korábban lengyel-magyar indítványra kilenc tagország azt szerette volna elérni, hogy a nyugdíjreform költségeit teljes mértékben le lehessen írni a hiány- és adósság statisztikákból.

A változtatás célja az lett volna, hogy az államháztartás bevételei helyett a magán nyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen elkönyvelni. Ily módon nem jelenne meg államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal, hogy pótolja a magán nyugdíjpénztárakra történő fokozatos átállás miatt hiányzó bevételt.

Szigorú szabályok

Az EB javaslata azonban csak annyit engedélyez feltételekkel, hogy a Túlzott Deficit Eljárás esetén beszámíthatóak a nyugdíjreform költségei, a törvény életbe lépésétől viszont csak öt évig lehet ezzel a kedvezménnyel élni.

A feltételek között egyrészt szerepel, hogy ha a GDP arányos költségvetési hiány meghaladja a 3 százalékos értéket, akkor csak úgy engedélyezik a levonást, ha a hiány korábban jelentősen és folyamatosan csökkent, ezzel pedig kellően közel került a 3 százalékos értékhez. Ezt meghaladóan, ha az adósság meghaladja a 60 százalékot, akkor biztosítani kell a csökkenő adósságpályát.