Csúszik a globális bankreform

A valuták leértékelési versenyének megakadályozásában állapodtak meg a G20 országcsoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei kétnapos, dél-koreai tanácskozásuk zárónyilatkozatában, egyúttal a globális bankreform szükségességében is egyetértve. A világgazdaság erejének 85 százalékát képviselő országok közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy "a jobban a piac által meghatározott árfolyamrendszerek felé haladnak, és tartózkodnak valutáik versenyelőny céljából történő leértékelésétől". Bár az árfolyampolitikák alakítása, és a globális bankreform terén csupán általánosságokig jutottak, nem sikerült konkrétumokat megfogalmazni, a tanácskozás sikerként könyvelheti el, hogy a résztvevők Nemzetközi Valutaalap reformjában meg tudtak állapodni.

Nem lehet egységesen, a világ összes országára és pénzintézetére kiterjedően szabályozni és irányítani a globális pénzügyi rendszert - e beismerés olvasható ki a G20 pénzügyminisztereinek, jegybankárainak, valamint a nemzetközi pénzügyi szabályozáson dolgozó szervezetek vezetőinek szöuli találkozója után kiadott közleményből – írja a Napi Gazdaság. Eddig sem volt titok, hogy lehetetlent akarnak, akik a mai világban univerzális regulákat sürgetnek: a G20 azon országai, amelyeknek a pénzintézeteit nem viselte meg a másokat összeroppantó válság, már az előző alkalmakkor tiltakoztak az ellen, hogy bankrendszerüket is extra szigorítások sújtsák - ilyen volt például a "régi gazdagok" közé tartozó Kanada vagy a befolyásos feltörekvők közül Brazília.

Azóta az is kiderült, hogy e tiltakozást méltányolja a G20 megbízásából a globális pénzügyi reformon dolgozó, jegybankárokból, pénzügyminiszterekből, felügyeleti vezetőkből álló Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB): a szöuli pénzügyes találkozó előtt a testület az IMF-nek címzett közleményben rögzítette a javasolt reformok alapelveit, s abból egyértelműen kiviláglott, hogy a differenciált megközelítés híve. A félreértések elkerülése végett a közleményt aláíró Mario Draghi, az FSB elnöke, az olasz jegybank kormányzója, sajtóértekezleten is rögzítette: országonként eltérő finomszabályozással lehet majd alkalmazni azon alapelveket, amelyek mentén az FSB szerint kordában lehet tartani a világ pénzügyi rendszere szempontjából meghatározó fontosságú bankokat. Ez utóbbi az egyik kulcselem az FSB reformterveiben: a testület szerint a világon mintegy 30 olyan "rendszerszinten meghatározó fontosságú pénzintézet" (SIFI) van, amely túl nagy ahhoz, hogy elbukjon, mivel összeomlása megrendítené a globális pénzügyi rendszert. A SIFI kategóriájú pénzintézetekre vonatkozóan konkrét javaslatokat is kidolgozott az FSB, ezek már csak a G20 november 11-12-én tartandó állam- és kormányfői szintű csúcsértekezletének jóváhagyására várnak. Ezek szerint a nemzeti felügyeleteknek ezen elemek valamelyikével vagy azok kombinációjával kell megóvniuk a SIFI-ket a bukástól.

Az elképzelések  - a felügyeleti szigorításokkal együtt - mind azt szolgálják, hogy a SIFI-k a többi pénzintézetnél jobban legyenek képesek elviselni a veszteségeket - és ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni őket -, amelynek szükségességét senki nem vitatja. Abban azonban még messze nincs egyetértés, milyen kritériumok alapján sorolnak egy társaságot e kategóriába, vagyis melyik lesz a világ mintegy 30 megkülönböztetett szabályozói figyelmet élvező pénzügyi csoportja. Egyes országok a Reuters szerint már most hangsúlyozzák, hogy az ő vezető bankjaik nem tekinthetők globális SIFI-nek, ezért az extra szabályozások sem vonatkozhatnak rájuk - a hírügynökség szerint a "definíciós háború" jövőre is folytatódhat, de várhatóan addig is összeáll egy ideiglenes SIFI-lista, legalábbis a teljesen nyilvánvaló szereplőkből.

Az a kérdés teljesen nyitva maradt, hogy sikerülhet-e az egyes országok törvényeinek nagyobb módosítása nélkül felállítani egy működőképes rendszert a határokon átnyúló tevékenységet végző bankok problémáinak megoldására - az FSB a jelek szerint egyelőre azt a célt akarja elérni, hogy mindegyik, globális SIFI-nek otthont adó G20-ország válasszon ki egyet vagy többet a javasolt tőkeerősítő megoldásokból. A testület jelezte, odafigyel a trükközésre is: a szöuli záróközlemény a kiemelt feladatok közé sorolja az "árnyék banktevékenység" kezelését - az FSB ugyanis attól tart, hogy ahogy szigorítják a bankok felügyeletét, úgy kerül majd át a hitelezés a pénzvilág kevésbé ellenőrzött területeire. Az ebben rejlő veszélyek megelőzése érdekében az FSB szeretné elérni, hogy a felügyeleteknek módjában álljon gyorsan kiterjeszteni a szabályozási hatásköröket, ha újfajta, kockázatos pénzügyi tevékenységek nyomára bukkannak.

Átalakították az IMF-et

A több szakaszból álló reformnak véglegesen 2014 januárig kell lezárulnia. A G20 tagországok nyilatkozata szerint ennek végrehajtásával az IMF hatékonyabb és hitelesebb szervezet lesz. A valutaalap hatalmi viszonyainak átrendezésével a világgazdaság tényleges erőviszonyai kapnak hangsúlyt: az egyre nagyobb gazdasági erőt képviselő küszöbországok - köztük India és Kína - tényleges gazdasági potenciáljuknak megfelelően vehetnek részt a szervezetben.

Kína máris üdvözölte az átalakítást: a kínai jegybank kormányzója kjongdzsui nyilatkozatában támogatásáról biztosította a reformot, amely által - mint mondta - a felzárkózó országok nagyobb képviseletet és beleszólást kapnak a valutaalap ügyeibe. Kína a reform nyomán a 187-tagú szervezet 3. számú tagja lesz, az eddigi 6. helyről előrelépve. Új kvótája 6,19 százalék az eddigi 3,65 százalék helyett.

Hasonlóképpen pozitívan nyilatkozott az indiai pénzügyminiszter, miután a reform nyomán India az IMF 8. legnagyobb tagjává lesz, 2,75 százalékos kvótával. Pranab Mukherdzsi úgy vélekedett, hogy a kvótarendszer most képviseli a valóságos gazdasági erőt, a változtatás nélkül az IMF hitelessége kérdőjeleződne meg.

Az új rendszer szerint Oroszország az IMF 9., míg Brazília a 10. tagja lesz. A felzárkózó piacok együttesen 42,29 százalékos súllyal szerepelnek a reform értelmében az IMF új kvótarendszerében.

Európának az új rendszer szerint két helyet kell átadnia a továbbra is 24 tagú Végrehajtó Tanácsban. Az EU-tagországok és Svájc jelenleg összesen kilenc hellyel rendelkeznek a tanácsban: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia önálló hellyel bír, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország és Dánia pedig tagállamok egy-egy csoportját képviseli (Magyarország Belgium csoportjához tartozik).

Az új szervezettel kapcsolatban szinte minden visszhang pozitív: Rainer Brüderle német gazdasági miniszter - aki a beteg Wolfgang Scha:uble pénzügyminisztert helyettesítette a tanácskozáson - kijelentette: kellemesen csalódott azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e tényleges eredményt felmutatni. A házigazda Dél-Korea pénzügyminisztere ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy a találkozó eredményei várakozáson felüliek. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a tanácskozást követő sajtótájékoztatón "álomeredményről" beszélt, mivel - mint mondta - sokan már úgy gondolták, hogy a teljességgel lehetetlen lesz bármit elérni. Strauss-Kahn a reform nyomán az IMF erősödő legitimitását várja

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!