Újabb válsághullám Romániában

2010.10.25. 08:05 Módosítva: 2010.10.25. 08:12
Az IMF veszélyesnek tartja a Bukarest tervezte adólépéseket. A lej már így lejtőre került.

Az ellenzék által benyújtott, a román parlamentben szerdán napirendre kerülő bizalmatlansági indítvány ismét meredek lejtőre küldte a román nemzeti valutát: a múlt héten a lej euróhoz viszonyított árfolyama háromhavi negatív csúcsot döntve átlépte a 4,32-es szintet is – írja a Napi Gazdaság. Bár a hét utolsó napján a lej némi teret nyerve 4,29-ig erősödött a közösségi devizával szemben, a belpolitikai viszály és az államháztartás hiányáról szóló európai bizottsági jelentés miatt ismét padlóra kerülhet a román deviza. A 2008-as és 2009-es költségvetési hiány nagyobb volt annál, mint amit a bukaresti kormány közzétett - állítják az EB szakemberei. A deficit valós értéke 5,7, illetve 8,6 százalék volt. A szakemberek szerint a több mint 400 millió eurós különbözet abból adódik, hogy a Bukarest által közölt adatok nem tartalmazták az állami tulajdonban lévő vállalatok veszteségeit.

Nem tesznek jót az ország megítélésének a kormány egymásnak ellentmondó nyilatkozatai sem: miközben Bukarest a Valutaalappal kötött szerződésben költségcsökkentő és bevételnövelő intézkedések mellett kötelezte el magát, a politikusok a sajtóban megjelenő nyilatkozataikban adó- és járulékcsökkentésről, illetve béremelésről beszélnek. Bukarest bohózatba illő működésképtelen gazdaságpolitikát folytat, miközben a parlamentben áprilisi tréfával egyenértékű elhamarkodott döntéseket hoznak - jellemzi a romániai gazdasági és politikai helyzetet a brit The Economist internetes oldalán, utalva a képviselőház által a múlt héten "véletlenül" elfogadott két törvénytervezetre (Napi Gazdaság, 2010. október 21.).

Az áfacsökkentésről és a 2000 lej (egy euró 4,3 lej) alatti nyugdíjak adómentességéről szóló törvényt megvitathatják, az adórendszer változtatása azonban veszélyes - nyilatkozta az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Jeffrey Franks. Hozzátette: a Valutaalap további engedményeket nem tehet, a költségvetési sarokszámokon így a jövő évre előirányzott 4,4 százalékos GDP-arányos hiánycélon nem lehet változtatni.