Befejeződött a G20 tanácskozása Szöülban. A világ húsz legnagyobb gazdaságú államának vezetői semmilyen meglepetéssel nem rukkoltak elő, csupán megmaradtak annyiban, hogy nem támadják egymást élesen.
A csúcs egyik fő konfliktusa az volt, hogy az USA szerette volna rákényszeríteni Kínát, hogy emelje a jüan árfolyamát. A kínai valuta olcsósága kedvez a kínai exportnak, ám rosszul érinti egyik fő piacát, az USA-t. A csúcs előtt Kína a kompromisszumkészség jegyében fél százalékkal emelte a jüan árfolyamát, ez azonban az USA szerint még mindig alacsony. A csúcson a nagyhatalmak végül beletörődtek, hogy Kína a saját belátása szerint, fokozatosan emeli az árfolyamot, ha a piaci feltételek ezt követelik.
Az USA-val szemben is voltak kifogások, elsősorban a feltörekvő országok részéről. A FED a közelmúltban 600 milliárd dolláros kötvényvásárlását a legtöbben a dollár mesterséges leértékelése felé tett gesztusként értékelték. Azonban ahogy Kína, úgy az USA sem kapott hivatalosan megfogalmazott kritikát, és mindenki megnyugodott abban, hogy megígérték egymásnak, a világkereskedelmi egyensúlyt senki sem akarja veszélyeztetni.
A csúcs konkrét megállapodásait már korábban előkészítették. Így most csak jóváhagyták az IMF már eldöntött reformját. Ennek legfontosabb eleme, hogy a feltörekvő országok (különösen Kína és India) világgazdasági súlyuknak megfelelő, az eddiginél nagyobb befolyáshoz jussanak a szervezetben. Szigorították továbbá a bankok tőkemegfelelési mutatóit, ezt 2019-ig kell az egyményhez csatlakozó államok parlamentjeinek elfogadniuk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
