Haldoklik a kelta tigris

Írország tíz év alatt Európa egyik leggazdagabb országává vált, de a válságban egy pillanat alatt összeroppant a bankrendszere. Az ír ingatlanlufi nagysága az amerikaival volt összemérhető, és erre ráépült egy olyan hitelbuborék, amelynek kipukkadása elsöpörte a teljes ír bankszektort.

Az építőipar fő hitelezőjének számító Anglo Irish Bank a válság alatt elvesztette értéke 98 százalékát. Az állam persze nem hagyta csődbe jutni a bankrendszert, inkább felvásárolta a bajba jutott pénzintézeteket, és átvállalta veszteségeiket is.

Ötvenmilliárd eurós csontváz

Ez megtörtént máshol is, Írországban azonban olyan veszteségek keletkeztek a bankrendszerben, amelyet, úgy tűnik, az állam sem tud kezelni, és épp most roggyan meg az óriási kötelezettségek alatt, véli Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. Nemrég kiderült, hogy újabb ötvenmilliárd eurós tőkeinjekciót kell a bankrendszerbe pumpálni, és emiatt az idei évre tervezett tizenkét százalék helyett harminc százalék fölé ugorhat a költségvetés hiánya. Ezzel az írek az Európai Unió történetének legnagyobb államháztartási hiányát könyvelhetik el. A megugró hiány drasztikusan emeli az ország adóságállományát is, amit 2010-re a GDP 93 százalékára becsült a Világbank.

A bankadósságokból államadósság lett, amit ugyanúgy finanszírozni kell, erre viszont nem hajlandóak a befektetők. Kovács Krisztián szerint senki sem akar kölcsönt adni azért, hogy tőkéjét vesztett, nagy bajban lévő bankokat vegyen. Írország hiába bocsát ki kötvényeket, nyár óta gyakorlatilag csak az Európai Központi Bank vásárolja meg őket.

Jön az újabb veszteséghullám

Az ír bankok ráadásul újabb veszteségek elé néznek, a kereskedelmi ingatlanok bedőlt piaca után egyre nagyobb figyelem hárul a háztartási szektorra is, egyre több a késve fizető, rossz adós. A még mindig csökkenő ingatlanárak miatt év végére kétszázezer háztartásban fordulhat elő, hogy több lesz az adósságállománya, mint amennyit az ingatlana ér.

Nem csoda, hogy az ír kötvényhozamok megállás nélkül nőttek az elmúlt hónapokban, szerdán már 8,7 százalékos hozammal keltek el a tízéves államkötvények, ami 6,15 százalékponttal nagyobb, mint a legbiztonságosabbnak számító német kötvényeké. Az ország csődkockázatát mérő CDS felár is rekordmagasra ugrott, szerdán elérte a 620 bázispontot. Ezzel az ír csődkockázat több mint kétszerese a magyar csődkockázatnak.

A kormány közben próbálja oltani a tüzet, december 7-én új költségvetést nyújt be a parlamentnek 2011-re. Ez már tartalmaz egy hatmilliárd eurós megszorító csomagot jövőre, és további kilencmilliárdos megtakarítást 2014-ig. A tervezetben szerepel az is, hogy ezektől a lépésektől 2014-re három százalék alá csökkenne a költségvetés hiánya.

A befektetőket mégsem nyugtatták meg, hiszen egy tizenötmilliárd eurós megszorítás is eltörpül ahhoz a hetvenmilliárdos tételhez képest, amelyre szükség lesz a bankok életben tartásához. Növeli a bizonytalanságot, hogy a kormánynak mindössze háromfős többsége van a parlamentben, ráadásul kettőre olvadhat a közeljövőben, mert az egyik választókerületben időközi választás lesz. Így még kétségesebbé válik, hogy ilyen többséggel keresztül lehet-e vinni a megszorításokat.

A nyugdíjasok megszerzik a bankokat

A nyugdíjrendszer mindenesetre már most a bankmentések vesztese lett, a kormány a 2001-ben létrehozott állami nyugdíjalap megtakarításait is felhasználta a bankok felvásárlásához. Ez a nyugdíjalap eredetileg azért jött létre, hogy az itt befektetett vagyon fedezni tudja a növekvő számú nyugdíjasok későbbi juttatásait. Az állam kötelezettséget vállalt, hogy minden évben ide utalja a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékát. 2009-ben azonban a kormány a nyugdíjalapon keresztül segített a bajba jutott bankokon, amit idén is újabb banki befektetések követtek.

Mivel az alap 2001-es indulása óta jelentős vagyont halmozott fel, több milliárd euróért tudott vásárolni azokból a bankrészvényekből, amelyekbe egyébként senki más sem volt hajlandó befektetni. Cserébe a jövendőbeli nyugdíjasok vagyonának negyven százaléka a befektetők által messzire elkerült ír bankrendszerben van.

Az ír hajó elsüllyedését jelezte előre nemrég megjelent elemzésében egy neves ír közgazdász is, aki szerint az ír állam gyakorlatilag fizetésképtelen, és nem lesz képes visszafizetni az adósságait. Morgan Kelly, a dublini University College egyetem gazdaságtan-professzora a The Irish Times című ír napilapban közölt terjedelmes okfejtésében „hiábavaló erőfeszítésnek” nevezte az ír államháztartási kiadások drasztikus lefaragására tett kormányzati erőfeszítéseket, mivel az ír bankrendszer veszteségpótlásának költségei „úgyis elsüllyesztik” az ír gazdaságot. Írországnak nincs más választása, mint az Európai Unió segítségét kérni, az viszont igen kemény feltételeket szabhat egy kölcsönhöz, és példát is statuálhat Írországon.

Vége a német türelemnek

Kovács Krisztián is biztosra veszi, hogy egy göröghöz hasonló európai uniós mentőcsomagra lesz szükség. A helyzet most azonban bonyolultabb, mert kevésbé valószínű, hogy Németország újra megkötne egy a görögországihoz hasonló alkut. Írország érdeke az, hogy csak az EU-val állapodjon meg, az IMF-et hagyják ki a mentőcsomagból, és ne kelljen egy szégyenpadba ülnie afrikai vagy latin-amerikai országokkal.

Németország viszont valószínűleg csak akkor lenne hajlandó kihagyni az IMF-et, ha a hitelszerződés lehetővé tenné, hogy az ír kötvényeseknek ne fizessék vissza a teljes befektetésüket. Magyarán, ha egy országot a szakadék széléről kell megmenteni, akkor az őt hitelező kötvényesek is vállaljanak részt ebből, ne csak a német adófizetők. Ezzel ugyanakkor már technikai értelemben is elismernék az ország csődhelyzetét.

A mindig konzervatív költségvetési politikát támogató németek az utóbbi időben még szigorúbbá váltak, egyre kevésbé nézték jó szemmel az Európai Központi Bank határtalan kötvényvásárlásait, tette hozzá a Concorde elemzője. Ezek a kötvényvásárlások lehetőséget adtak a megrendült költségvetésű országoknak, hogy ne folytassanak fegyelmezett gazdálkodást, és ezzel veszélybe sodorják az egész eurózónát. Ezért nem lesznek hajlandók a németek garanciát vállalni az ír adósságért, így bár lesz mentőcsomag, az ír kötvénytulajdonosok csak a követeléseik egy részét kapják majd vissza.

Ilyen az Európai Unióban még sohasem fordult elő, de úgy látszik, hogy a németek már nem akarják újra kifizetni más számláját. Ezzel egyértelmű üzenetet küldenek a többi fegyelmezetlenül gazdálkodó országnak is.