Csaknem százmilliárd eurót kapnak az írek

Nem hivatalos értesülések szerint az EU is komoly nyomást fejtett ki Dublinra a támogatás igénybevétele végett, tekintettel az ír pénzügyi válság okozta "járványveszélyre". Ennek hatásai máris érződnek, ugyanis alaposan megugrottak a költségvetési és adóssággondokkal küszködő többi perifériális euróövezeti tagállam kötvényhozamai is.

Brian Cowen kormányfő Brian Lenihan pénzügyminiszterrel közösen tartott vasárnap esti dublini sajtóértekezletén kijelentette: az ír kormány este eljuttatta az uniós hatóságoknak a külső pénzügyi segítségre vonatkozó kérést, és az EU-hatóságok ezt elfogadták.

Cowen szerint ezután hivatalos tárgyalások kezdődnek a pénzügyi segítség kereteiről. A miniszterelnök közölte: e segítségnyújtás alapja egy programcsomag lesz, amely az ír kormány, a brüsszeli EU-bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti jegybank (EKB) közötti tárgyalások eredményeként áll majd össze, várhatóan néhány héten belül.

Cowen szerint a megállapodás részét képezi majd egy alap létrehozása az ír bankrendszer potenciális jövőbeni tőkeigényeinek finanszírozására. A kormányfő kijelentette: az ír bankok a jövőben "jóval kisebbek lesznek, mint eddig voltak, annak érdekében, hogy fokozatosan ismét meg tudjanak állni saját lábukon".

Az ír bankok már jó ideje csak nagy küszködések árán, vagy éppen sehogy nem férnek hozzá piaci finanszírozáshoz, és így szinte kizárólag az EKB és az ír jegybank likviditási támogatására számíthatnak, amely a legutóbbi adatok szerint eddig 130 milliárd, illetve 35 milliárd eurót tett ki.

Mindemellett csak a két legnagyobb ír bank, az Anglo Irish és a Bank of Ireland 23 milliárd eurónyi lakossági és vállalati betétállományt vesztett az elmúlt hónapokban, a bankrendszerbe vetett bizalom megrendülésének jeleként.

Az ír kormányfő a vasárnap esti dublini sajtótájékoztatón közölte, hogy részleteket a pénzügyi támogató csomag várható méretéről nem tud mondani, mert ez a most következő tárgyalásokon dől el.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap 120 milliárd euróig terjedő ír pénzügyi mentőcsomag lehetőségéről írt üzleti mellékletében, vagyis ennek alapján az Írországnak nyújtandó pénzügyi támogatási csomag értéke meghaladná a Görögországnak összeállított, három évre szóló, 110 milliárd eurós csomagét. Brian Lenihan ír pénzügyminiszter azonban az RTÉ ír közszolgálati rádiónak vasárnap kijelentette, hogy az Írország által kért pénzügyi támogatás összege "nem lesz három számjegyű".

Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatokban.

Az ír bankszektor rendbetételének költségei az idén a kormány várakozásai szerint a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne.

Ennek a várt deficitnek a jelentős része azonban az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) azon előírását tükrözi, hogy a kormány által a bankok számára kibocsátott fizetési ígérvényeket (promissory note) is már költségvetési kiadásként kell elszámolni.

Nemzetközi hitelminősítők számításai szerint ezeknek az egyszeri tranzakcióknak a kiszűrésével a GDP-arányos ír államháztartási hiány az idén 11,9 százalék lesz, ami hozzávetőleg azonos a kormány által 2010-re előzetesen jósolt deficittel.

Londoni elemzők szerint azonban a már régóta valószínűsített nemzetközi pénzügyi támogatás is várhatóan csak átmenetileg fogja enyhíteni a piaci nyomást.

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport hétvégi elemzésében azt írta, hogy ha a piacon nem kelt csalódást az Írországnak szánt pénzügyi csomag mérete, akkor az ír kötvényhozamok jó eséllyel csökkenni fognak, ám ez a hozamcsökkenés "meglehetősen rövid életűnek bizonyulhat". Az ír belpolitikai bizonytalanságok, a komor gazdasági kilátások és a deflációs kockázat miatt ugyanis Írország számára változatlanul "óriási küzdelmet" jelent a strukturális költségvetési hiány felszámolása és a GDP-arányos adósságráta stabilizálása középtávon.

A cég szerint mindemellett a következő hónapokban valószínűleg erősödni fognak a félelmek azzal kapcsolatban, hogy esetleg Spanyolországnak is pénzügyi segítségre lesz szüksége. Egy esetleges spanyol pénzügyi mentőcsomag mérete mellett "nyilvánvalóan eltörpülnének" a görög és az ír pénzügyi támogatások, és ha Spanyolország valóban külső pénzügyi segélyre szorulna, az szinte bizonyosan már az euróöveztet puszta jövőjével kapcsolatban vetne fel erősödő aggodalmakat - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi kockázatelemző csoport londoni részlege által minap kiadott  új helyzetértékelés szerint is kétséges, hogy egy olyan egyezség, amely csak Írország megsegítéséről szólna, alkalmas lenne-e a jelenlegi euróövezeti piaci dinamikák megfordítására. A ház londoni elemzői úgy vélekedtek, hogy egy ilyen egyezmény esetén Portugália, sőt akár Belgium is azon következő eurótagállamok között lehet, amelyek a piaci figyelem középpontjába kerülnek.