Németország nem fordít hátat az eurónak

Londoni befektetési elemzők forgatókönyveiben már jó ideje szerepel az a lehetőség, hogy az euróövezetből nem a leggyengébb helyzetű perifériális tagállamok, hanem a pénzügyi unió alappillérének tekintett Németország távozik.

Merkel a munkavacsorán

A The Guardian szombati értesülése szerint Angela Merkel kifakadása még az október végi brüsszeli EU-csúcson hangzott el. Merkel a találkozó munkavacsoráján a brit lap forrásai szerint vitába keveredett Jeórjiosz Papandereu görög miniszterelnökkel az euró pénzügyi szabályozásának megerősítését célzó német javaslatokról, amelyek között szerepelt a külső segítségre szoruló tagállamok uniós szavazati jogainak felfüggesztése is.

Papandreu "antidemokratikus" indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár állítólag azzal vágott vissza, hogy "ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik".

A piac dönt az euróövezetről

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább a piaci nyomások dönthetik majd el. A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is.

A Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési alapkezelők körében elvégzett széleskörű felmérése során az intézményi befektetőktől megkérdezte azt is, hogy a következő három évben számítanak-e valamelyik euróövezeti tagállam kilépésére a valutaunióból. A körkérdésbe bevontak 20 százaléka válaszolt igennel; ők a legnagyobb eséllyel Görögország távozását jósolták, de a megkérdezettek között sokan voltak, akik Németország kilépését sem zárták ki.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott helyzetértékelése szerint az euróövezetet a többsebességű belső növekedés feszítheti szét. A ház a szélsőséges eltéréseket illusztrálandó felidézte, hogy az idei harmadik negyedévben a görög gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal esett az előző három hónaphoz mérve, Finnország hazai összterméke ugyanakkor 1,3 százalékkal nőtt.

Széttartanak a gazdaságok

A CEBR szakelemzői szerint minél jobban széttartanak az euróövezeti gazdaságok a következő években, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a valutaunió "jelenlegi formájában megszűnik létezni".

A széttartó növekedési pályájú gazdaságok igényeinek nem lehet egyazon kamatpolitikával megfelelni - fejtegették elemzésükben a CEBR londoni szakértői. A ház szerint a többsebességű növekedés elvezethet az euróövezeti költségvetési politika centralizálásához, amelynek alapján a lassabban növekvő gazdaságok pénzügyi átutalásokban részesülhetnek a gyorsabban növekvőktől. Kérdés szonban, hogy utóbbiak miért lennének hajlandók elfogadni egy ilyen megoldást.

Németország cáfol

A The Guardian szombati jelentésére reagálva Steffen Seibert, Merkel szóvivője kijelentette: "Semmi sem igaz az egészből. A kancellár soha nem tett ilyen kijelentést, a német kormány teljességgel elkötelezett az euró mellett."