Kína: a dollár ideje lejárt

Szerdán látogat az Egyesült Államokba Hu Jintao kínai elnök a kínai-amerikai kapcsolatokról tárgyalni. Szó lesz a megújuló energiáról, űrkutatásról is, de a legnagyobb figyelmet a kereskedelem és Kína pénzügyi döntései kapják majd: az elnök szerint a dollár ideje lejárt, a jüant pedig a világ valutájává teszik.

Hu elnök szerint Kína és az USA együttműködésével mindkét ország csak nyerhet, míg a konfrontáció egyiküknek sem kedvezne, derül ki a Wall Street Journal kérdéseire írásban adott válaszokból.

Washington azzal vádolja Kínát, hogy igazságtalanul leértékeli a jüant annak érdekében, hogy az exportját növelje, a kivitelre termelt termékek ugyanis így annyira olcsók, hogy sem az amerikai, sem az európai exportcikkek nem tudják felvenni velük a versenyt. Az USA szerint egy erősebb jüan meg tudná fékezni az inflációt Kínában, ahol például az élelmiszerárak gyors növekedése a hétköznapi emberek szintjén is gondot okoz.

Ezzel szemben Kína szerint az amerikai pénzügyi döntések nagy hatással vannak a világ likviditására és a tőkeáramlásra, ezért a dollár likviditását egy „ésszerű” és „stabil” szinten kellene tartani. A pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi fejlesztéseknél hiányzik a megfelelő szabályozás, a pénzügyi szervezetek pedig képtelenek voltak figyelembe venni a globális piacok változásait, nem ismerték fel a fejlődő országok  fontosságát. Felszólította az Államokat egy olyan nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozására, ami igazságosabb, befogadóbb és jobban ellenőrzött.

A legnagyobb vitákra a két ország között a dollár és a jüan árfolyamai körül lehet számítani. Kína azon az állásponton van, hogy a jelenlegi nemzetközi pénzügyi rendszer a múlt vívmánya, és a dollár mindenhatósága véget ért. A dollárt világszerte használják mint tartalék valutát, valamint a nemzetközi kereskedelem és befektetések fizetőeszközeként. Kína nem csak amiatt aggódik, hogy a laza amerikai szabályozás inflációt eredményez, hanem hogy erodálja a  dollárban tartott külföldi valuta-tartalékainak az értékét. Ez 2010-ben 2850 milliárd dollár volt.

A kínai elnök nyilatkozatai alapján az a kép kezd kialakulni, hogy Kína át akarja rendezni a nemzetközi piacok rendszerét, ami a második világháború után alakult ki és az amerikai dollár dominálja a mai napig. Felhívta a figyelmet, hogy Kína igyekszik szélesíteni a jüan szerepét a nemzetközi piacokon: egyre inkább engedi a jüan használatát határon túli tranzakcióknál és befektetéseknél, ugyanakkor elismerte, hogy a jüan nemzetközi valutává alakítása egy hosszabb folyamat lesz.

A jüan árfolyama a dollárhoz kötve mozog, így az árfolyamról tartott viták különösen fontosak pénzpiaci szempontból. Az USA szerint egy erősebb jüan sikerrel tudna fellépni a Kínát sújtó inflációval szemben, ami jelenleg lassítja Kína gazdasági növekedését, ami viszont a világ recesszióból való kilábalását lassítja. Egy alacsonyabb árfolyamú jüan olcsóbbá tenné Kína számára az exportot, ez pedig a világ kivitelét növelhetné. Hu elnök azt mondta, hogy nem kell aggódni az infláció miatt, az árakat a kínai kormány kontrollálni tudja és mérsékelt szinten tudja tartani.

Ugyanakkor Kína engedett is valamennyit, mert újfent megígérte, hogy nem fog kivételezni a kínai tulajdonú cégekkel a külföldi tulajdonú cégek rovására. Azt mondta, hogy a Kínába települt külföldi cégeket a kormány kínainak tekinti, és figyelembe veszi az állami megrendeléseknél. Az USA korábban arra panaszkodott, hogy cégeit Kínában diszkriminálják és nem engedik állami megrendelésekhez jutni, a megrendeléseknél csak kínai tulajdonú cégeket vesznek figyelembe.

A kínai kormány nem adott választ egy sor kényes kérdésre, mint a bebörtönzött Nobel-díjas Liu Xiaobo sorsa, Kína növekvő tengeri flottája, vagy az egyre agresszívabbnak mondott számítógépes támadásai.