Matolcsy európai bankadót akar

Európai szinten harmonizált bankadó-rendszer kidolgozása mellett szállt síkra hétfői parlamenti meghallgatásán EU-elnöki minőségében a magyar nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György az EP gazdasági és pénzügyi szakbizottsága előtt emlékeztetett rá, hogy a banki különadó bevezetése nagy vitát kavart, de jelenleg már tíz tagállam, köztük Magyarország is alkalmazza. A miniszter elismerte, hogy a különadó kivetése kockázatos művelet, hiszen visszafoghatja a pénzintézetek finanszírozását. Véleménye szerint ugyanakkor létezett egy olyan nagyon fontos gazdaságpolitikai érv, amely félresöpörte a kockázatokat. Éspedig az, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházások növeléséhez rendbe kell tenni az államháztartást és csökkenteni kell az államadósságot – írja beszámolójában a BruxInfo.

Matolcsy a híres amerikai közgazdászt, Keynest idézve hangsúlyozta, hogy a banki különadót rossz időkben a költségvetési hiány lefaragására kell használni, jó időkben pedig arra, hogy a jövőben esetlegesen bekövetkező válságokra előre bespájzoljanak. „Amíg nem tesszük rendbe a költségvetést, addig használjuk fel válságkezelésre, de ha egyszer újból kisüt a nap, akkor európai bankadóként képezzünk megfelelő tartalékot a következő válságra” – jelentette ki a képviselők kérdésére válaszolva a nemzetgazdasági miniszter. A politikus hozzátette, hogy a magyar elnökségi félév alatt az alapelvek leszögezése a cél.

Sokkal óvatosabban nyilatkozott a pénzügyminiszteri tanács soros elnöke a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó bevezetéséről, amiről szerinte csak nagyon körültekintő elemzés után lehet dönteni. Fontosnak tartotta például, hogy ezeket egyidejűleg világviszonylatban is bevezessék. „Csak olyan új adókat szabad bevezetni, amelyek nem sülnek el visszaféle” – mondta.

Matolcsy egyébiránt az adózás terén síkra szállt a tagállamok közötti különbségek csökkentéséért. Példaként említette a megtakarítási adó kiterjesztését, amiről a magyar elnökség politikai megállapodást szeretne tető alá hozni. Jelezte, hogy az érintett államok, mindenekelőtt Ausztria és Luxemburg bevonásával kétoldalú konzultációkat kezdeményez. A külső kondicionalitást és az átmeneti időszakok kérdését nevezte a fő megoldandó problémáknak.

Növekedés és foglalkoztatás

Matolcsy aláhúzta, hogy a magyar elnökségi prioritások közül kiemelkedő gazdasági kormányzási jogszabályi csomagot egyszerre kell gyorsan és színvonalasan összeállítani, az eurózóna és az egész EU épülésére. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy egy héttel ezelőtti pénzügyminiszteri tanácsi székfoglalójában indítványozta, hogy az EU-nak egyszerre kellene foglalkoznia a növekedéssel, a foglalkoztatással, az egyensúllyal és a demográfiai kérdésekkel, hiszen ezek így együtt „vezetnek ki a válságból”.

A tanács soros elnöke egy kérdésre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a rövid és hosszú távú gazdasági célok között némi feszültség feszül. Rövid távon ugyanis a költségvetések megerősítése, a hiány 3 százalékos szint alá történő leszorítása és – ami még nehezebb – az államadósság lefaragása élvez elsőbbséget. „Ha ezt a két dolgot sikerül rendbe tenni, akkor válik reálissá az EU2020-as gazdasági program” – tette hozzá a miniszter.

Matolcsy egy kérdésre válaszolva jó gondolatnak nevezte az eurókötvény-piac létrehozását. De még mielőtt erre sort kerítenének, szerinte először rendbe kell tenni a közpénzügyeket, konszolidálni kell a költségvetéseket. A magyar elnökség alatt tárgyalandó gazdaságirányítási jogszabály-csomag éppen erről szól, mutatott rá, hozzátéve, hogy ha egyszer ilyen módon sikerült stabilizálni, megerősíteni az EU gazdaságát, elgondolkozhatnak a kötvények kibocsátásán is.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a gazdasági kormányzás mellett az elnökség nagy figyelmet fordít majd a pénzügyi szolgáltatások reformjára is, az ebben a tárgykörben előterjesztett számos bizottsági javaslat (rövidhatáridős ügyletek, CDS-ek, származékos termékek stb.) megtárgyalásával és a megállapodás előmozdításával.

Matolcsy György többször is leszögezte, hogy szoros egyeztetésre törekszik a jogszabályi csomagokról az Európai Parlamenttel, amit a képviselők láthatóan elégedettséggel fogadtak. Az EP-nek a hat jogszabályi tervezet közül négybe közvetlen beleszólása van.