A kínai búzaföldekről jön az infláció

A kínai jegybank kedden 0,25 százalékkal megemelte a kamatokat az infláció visszaszorítása érdekében. Hasonlóan cselekszik a többi fejlődő ország is, amiket az élelmiszerárak növekedése nehéz helyzetbe hoz. Az IMF szerint ezek az országok jobban tennék, ha takarékosabb pénzügyi politikára állnának át, visszavennének a kormány költekezéseiből, és folytatnák a reformokat.

Aszályveszély

Az inflációval kapcsolatos aggodalmak kedden új erőre kaptak, miután az ENSZ jelentése szerint abban az öt kínai tartományban rekordméretű aszály várható, amelyből a kínai gabonatermelés kétharmada származik. Kína eddig önellátó volt gabonából, így az ország fogyasztása és termelése nem befolyásolta a világpiaci folyamatokat. Ha azonban a gabonakészletek apadni kezdenek, akkor behozatalra szorul, ami jelentős keresletnövelést és így árfelhajtó tényezőt jelent a világpiacon.

A határidős gabonaárak az ENSZ bejelentés óta máris 30 hónapos rekordot döntöttek az USA-ban: 1 véka – az amerikai bushel mértékegység nagyjából 0,035 köbméternek felel meg – gabona ára 8,7425 dollárra nőtt a chicagói piacon. Ez 83,1 százalékkal magasabb, mint egy éve volt.

A fejlődő országokkal ellentétben az USA-ban a kamatok alacsonyan maradtak, de a növekvő élelmiszerárakkal kapcsolatos félelmek itt is emelésre késztették a jegybank szerepét ellátó Fedet. Az amerikai kincstárjegy hozama nőtt, kedden elérte a 3,721 százalékot, ez április óta a legmagasabb.

Kamatemelési kényszer

Brazíliában az élelmiszerek drágulása növelte az inflációt, a kormány kedden úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztói-ár indexe 5,99 százalékon állt, pedig 2011 végére 4,5 százalékot jósoltak, ami kamatemelésekre kényszerítheti a brazil jegybankot. Az infláció növekszik Nagy-Britanniában is, Európában pedig gyorsabban nő, mint ahogy azt a központi bankok megjósolták.

A kínai jegybank szerdán megnöveli a hitelkamatot és letéti kamatot 0,25 százalékkal, ez felemelné az éves jüan hitelkamatot 5,81 százalékról 6, 06 százalékra, és felemelné az éves letéti kamatot 2,75 százalékról 3 százalékra. A letéti kamat még az emelésekkel együtt is az infláció alatt marad, ez pedig nem fogja arra ösztönözni a kínaiakat, hogy a pénzüket bankszámlán tartsák ahelyett, hogy (a bankszámlánál népszerűbb) ingatlanba fektessék.

A kormány másik lehetősége az infláció visszaszorítására az előírt banki tartalékalap növelése (a tartalékalap olyan része a letétnek, amit a bank nem adhat el hitelként). Kína ezt a tartalékalapot egy újabb 1,5 százalékkal tervezi növelni június végéig.

Kínai félelmek

A kínai kormány aggódik amiatt, hogy ezek az emelések a gazdasági növekedés lelassulását eredményezhetik, bár ezek a félelmek egyelőre nem váltak valóra. Kína gazdasága 10,3 százalékkal nőtt 2010-ben, és 2011-ben is csak 9,2 százalékra fog lassulni az előrejelzések szerint.

A jüan árfolyamának növelése csökkentené az import termékek árát és ezzel csökkentené az inflációt is, Kína azonban aggódik a gazdasági növekedés lassulása miatt, ezért nem hajlandó az USA, Európa és Brazília által elvárt mértékben növelni az árfolyamot. Bár nem az elvárt mértékben, azért növeli a jüan árfolyamát, szerdán 6,5850-re emelte a dollárral szemben, így a jüan árfolyama 3,5 százalékkal nőtt többet július óta.