Bahreinben a Közel-Kelet bankja

További Világ cikkek

Bahrein nem számít jelentős olajpiaci szereplőnek, mégis befektetők ezrei nézik aggódó szemekkel, hogy mi történik a főváros, Manáma utcáin. A siíta tüntetők napok óta nem hajlandók elhagyni a köztereket, a katonaság emberei fegyverekkel próbálják oszlatni a tömeget, a hírügynökségek egyre több sebesültről számolnak be. A történtek komolyan aggasztják a befektetőket, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy mi lesz azzal a 10 milliárd dollárral, amelyből bahreini eszközöket vásároltak az alapok, hanem arról is, hogy hogyan érinti mindez a szomszédos Szaúd-Arábiát, és a Bahrein partjaihoz közel jelentős haditengerészeti bázist működtető Egyesült Államokat.

Bahrein utcáit napokkal ezelőtt tüntetők szállták meg és egyelőre úgy tűnik, hogy nem is kívánnak távozni onnan. A tüntetők minden bizonnyal abban bíznak, hogy a tunéziaiak és az egyiptomiak mintáját követve nekik is sikerül megszabadulniuk a jelenlegi a vezetéstől, amellyel egyébként már csak vallási okok miatt sem lehetnek elégedettek, hiszen a királyi dinasztia tagjai szunnita iszlámok, holott az országot zömében siíták lakják.

A pénzügyi szektor igen meghatározó Bahreinben: a GDP 25 százalékát adja és rendkívül sok embert foglalkoztat. 2002 és 2008 között csaknem megháromszorozták eszközeiket a bahreini bankok, azóta viszont valamelyest csökkent az állomány (2008 és 2010 októbere között 252 milliárd dollárról 217 milliárd dollárra).

Részben a pénzügyi szektor dominanciájának köszönhető, hogy Bahrein egy főre jutó GDP tekintetében a huszadik a világon és egyetlen olyan polgára sincs, akinek kevesebb, mint egy dollárból kell megélnie naponta. A másik oldalon ott van viszont, hogy ahhoz képest, hogy az arab világ pénzügyeiben betöltött jelentős szerepe ellenére (Dubaihoz hasonlóan számos kuvaiti és szaúdi sejk vezeti itt számláit), lakóinak viszonylag nagy aránya (elsősorban a falusi siíták) él napi néhány dollárból.

A növekvő bizonytalanság és a folyamatos tüntetések ellenére, egyelőre nincs jele annak, hogy a befektetők elkezdték volna kivonni pénzüket (mintegy 10 milliárd dollárt) az országból. Bahreinban változatlanul mennek tovább a dolgok: a piacok nyitva tartanak és a bankok is normál üzemmódban működnek. Az egyedüli ami változott: Bahrein csődkockázati mutatója (az ötéves CDS felár) két nap alatt 13 százalékkal 275 bázispontra emelkedett.

Kérdés persze, hogy mi történne akkor, ha a tüntetéseket nem sikerülne elfojtani. Ha a befektetők elkezdenék kivonni pénzüket az országból, akkor valószínűleg komoly bajba kerülne Bahrein, hiszen az árfolyamrendszer rögzítettségéből adódóan (a bahreini jegybank sok más arab országhoz hasonlóan a dollárhoz rögzíti a dínár árfolyamát) deviza- és aranytartalékai - ami nem több, mint 3,77 milliárd dollár - igen gyorsan elfogynának.

Kis ország, nagy szerep

A bahreini eseményeknek súlyos geopolitikai következményei lehetnek, hiszen Bahrein határos az olajban igen gazdag és nagyszámú siíta - a bahreini tüntetőkkel valószínűleg szimpatizáló - lakossal rendelkező Szaúd-Arábiával. És Bahrein ad otthont az amerikai haditengerészet legfontosabb közel-keleti bázisának (a Pentagon 5. számú flottájának, a maga 30 hadihajójával, két repülőgép anyahajójával, 6000 katonájával és azok családtagjaival), amely nem csak a Szuezi csatorna bejáratát tartja megfigyelés alatt, hanem az örökös ellenségnek számító Irán tengeri és légi forgalmát is.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Bíró-Nagy András (Szerk.), Medve-Bálint Gergő (Szerk.)
20 év az Európai Unióban

4233 Ft

Rhiannon Lamber
A táplálkozás tudománya

7650 Ft