A legrosszabbkor jött a földrengés

Londoni elemzők pénteki előrejelzései szerint nem valószínű, hogy a japán földrengés-katasztrófának súlyos, vagy elhúzódó hatásai lennének a japán reálgazdasági teljesítményre, az újjáépítésből az államra háruló költségvetési terhek azonban valószínűleg tovább rontják a japán közfinanszírozás állapotát.

A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-befektetési tanácsadó cég első pénteki gyorselemzése szerint a földrengés és az azt követő szökőár okozta károk – legalábbis egyelőre – kisebbnek tűnnek az 1995 januárjában, Kobe városának környékén kipattant hatalmas földmozgás kárainál.

A ház felidézi, hogy a japán gazdaság teljesítménye 1995 első negyedévében az akkori földrengés-katasztrófa ellenére is 0,8 százalékkal növekedett az előző három hónappal összevetve, és a rákövetkező két negyedévben is átlagosan 0,9 százalékos volt a gazdasági növekedés.

A Capital Economics szerint a természeti csapások makrogazdasági hatásai rendszerint kisebbek a kezdetben vártnál. Jóllehet a gazdasági aktivitás a katasztrófa után közvetlenül általában visszaesik, a későbbi újjáépítési munkálatok azonban még növelik is a keresletet.

A cég londoni elemzői szerint ugyanakkor az is igaz , hogy a pénteki földrengés "nem történhetett volna rosszabb időpontban", mivel a japán gazdasági kilábalás egyébként is éppen lendületét vesztette, és az újjáépítés költséginek jelentős része a már most is jelentős államadósságot fogja duzzasztani.

A Capital Economics szerint a japán kormánynak ennyivel is nehezebb lesz hiteles hosszú távú költségvetési programmal előállnia, ráadásul a költségvetési ösztönzéshez most jóval kisebb a mozgástér, mint az 1995-ös kobei földrengés után volt.

Ugyanerre a következtetésre jutottak a Commerzbank elemzői is. Pénteki londoni helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a kormány költségvetés-politikai eszközökkel fogja támogatni az újjáépítést, ám az erre fordított kiadások tovább emelik az államháztartási hiányt, amely becslések szerint egyébként is megközelítette volna a GDP-érték 10 százalékát.

A Commerzbank szerint az államadósság így a vártnál is nagyobb ütemben fog emelkedni, és a japán közfinanszírozás régóta esedékes konszolidációjának kilátása "a még távolabbi jövőbe vész".

A ház elemzői szerint ugyanakkor a kobei földerengés utáni időszak tapasztalatai azt sugallják, hogy a negatív reálgazdasági hatások rövid ideig fognak tartani. A Commerzbank hangsúlyozta, hogy a földrengés epicentrumához közeli északkeleti térség az éves japán GDP-értéknek mindössze a 2,5 százalékát adja.

A cég szerint a természeti katasztrófák hatalmas károkat tudnak okozni, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszú távú hatásuk az adott ország egészének termelési kapacitására "meglehetősen mérsékelt". Ráadásul olyan fejlettségű országokban, mint Japán, valószínűtlen, hogy a finanszírozás szűkössége vagy a műszaki tudás hiánya a növekedési pálya állandósuló, lefelé tartó irányváltásához vezetne.

A Commerzbank pénteki előrejelzése szerint a japán hazai össztermék az idei első félévben "érzékelhetően nyomott lehet", de utána az újjáépítési munkálatok kezdete már felhajtóerőt ad majd a gazdasági növekedésnek. A cég szerint emellett a japán gazdaság kilábalásának fő tényezője az erőteljes exportkereslet lesz, ami lehetővé teszi a termelés gyors újraindulását az érintett térségben az infrastruktúra helyreállítása után.