Gazdasági növekedés jöhet Japánban

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport világgazdasági helyzetértékelésének legfrissebb kiadása felidézi, hogy a Kobe kikötővárost elpusztító 1995-ös földrengés utáni három negyedévben a japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékot meghaladó, éves szintre számolt ütemben növekedett.

A ház szakelemzői szerint kétségtelen, hogy nagyon rövid távon fennakadások lesznek a gazdasági aktivitásban, de ezután növekedni fognak a közmunka-kiadások.

Ismert forgatókönyv

Ha a jen komolyabb erősödésnek és indulna, és eközben az irányadó Nikkei tőzsdeindex papírjai eladási nyomás alá kerülnének - ahogy az az 1995-ös kobei földrengés után is történt -, a japán jegybank még tovább enyhítheti pénzügypolitikáját a mennyiségi enyhítés kiterjesztésével, vagyis a japán kormánykötvények felvásárlásának gyorsításával - jósolták a JP Morgan szakértői.

Az elemzés szerint a mostani földrengés olyan időszakban érte a japán gazdaságot, amikor a növekedés - a tavalyi negyedik negyedévi átmeneti visszaesés után - ismét meredeken gyorsulni látszik; erre utal az erőteljes adatok sora. A JP Morgan ezek közül kiemeli, hogy januárban, havi összevetésben, szezonális kiigazítással számolva csaknem 20 százalékkal - 1988 óta nem látott mértékben - ugrott meg a teljes japán gépipari rendelésállomány, főleg a külföldi kereslet hatására.
Mindeközben a japán kormány által vezetett magánszektorbeli reálfogyasztási index is emelkedett.

A JP Morgan elemzői jelenleg összességében 2,2 százalékos éves japán GDP-reálnövekedést jósolnak a jelenlegi és a következő negyedévre egyaránt, megjegyezve, hogy a legutóbbi makroadatsorok ennél is nagyobb ütemű bővülés lehetőségére utalnak, a földrengés egyelőre nem teljesen felmérhető hatásai azonban növelik a prognózis bizonytalanságát.

Hasonló következtetésekre jutottak a katasztrófa után kiadott első gyorselemzéseikben más nagy londoni házak is. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi-befektetési tanácsadó cég annak a véleményének adott hangot, hogy a természeti csapások makrogazdasági hatásai rendszerint kisebbek a kezdetben vártnál. Jóllehet a gazdasági aktivitás a katasztrófa után közvetlenül általában visszaesik, a későbbi újjáépítési munkálatok azonban még növelik is a keresletet. Ez a cég is felidézte, hogy a japán gazdaság teljesítménye az 1995-ös földrengés-katasztrófa utáni negyedévekben is növekedett.

Növekvő államadósság

A Capital Economics londoni elemzői szerint igaz ugyanakkor az is, hogy az újjáépítés költségeinek jelentős része a már most is jelentős államadósságot fogja tovább duzzasztani. A ház szerint a japán kormánynak ennyivel is nehezebb lesz hiteles hosszú távú költségvetési programmal előállnia, ráadásul a költségvetési ösztönzéshez most jóval kisebb a mozgástér, mint az 1995-ös kobei földrengés után volt.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Commerzbank elemzői is. Londoni helyzetértékelésükben kiemelték azt a véleményüket, hogy a kormány költségvetés-politikai eszközökkel fogja támogatni az újjáépítést, ám az erre fordított kiadások tovább emelik az államháztartási hiányt, amely becslések szerint egyébként is megközelítette volna a GDP-érték 10 százalékát.

A Commerzbank szerint az államadósság így a vártnál is nagyobb ütemben fog emelkedni, és a japán közfinanszírozás régóta esedékes konszolidációjának kilátása "a még távolabbi jövőbe vész".
A ház elemzői szerint ugyanakkor a kobei földerengés utáni időszak tapasztalatai azt sugallják, hogy a negatív reálgazdasági hatások rövid ideig fognak tartani. A Commerzbank hangsúlyozta, hogy a földrengés epicentrumához közeli északkeleti térség az éves japán GDP-értéknek mindössze a 2,5 százalékát adja.

A cég előrejelzése szerint a japán hazai össztermék az idei első félévben "érzékelhetően nyomott lehet", de utána az újjáépítési munkálatok kezdete már felhajtóerőt ad majd a gazdasági növekedésnek.