Portugália, Írország, halogatás

Az Európai Unió vezetői két héttel ezelőtti rendkívüli csúcsértekezletükön kellemes meglepetést szereztek a pénzügyi befektetőknek, amikor meglepő határozottsággal döntöttek az európai stabilitási alap (EFSF) ténylegesen felhasználható tőkéjének 250 milliárd euróról 440 milliárdra emeléséről, és kiálltak az euróországok szorosabb gazdasági együttműködése mellett, írja a Napi Gazdaság.

A héten azonban kiderült, hogy az EFSF módosításáról és az azt 2013-tól felváltó, 500 milliárd eurós tényleges hitelkerettel rendelkező Európai Stabilitási Alap (ESM) felállításáról legfeljebb júniusban dönthetnek. A Portugáliában kialakult politikai válság pedig teljesen felboríthatja a csúcs napirendjét, vélték a Reutersnek nyilatkozó elemzők a tanácskozás kezdete előtt. José Sócrates miniszterelnök ugyan lemondott, miután a parlament nem támogatta kormánya újabb megszorító intézkedéseit, ám a kétnapos értekezleten még részt vesz, így módja lesz meggyőzni kollégáit arról, hogy a két hónap múlva esedékes választásokig országa el tudja kerülni, hogy az EU-hoz és az IMF-hez forduljon kedvezményes hitelért.

A tét nem csupán az ibériai ország, hanem az egész eurózóna pénzügyi stabilitása - szakértők szerint erre fogják felhívni Sócrates figyelmét uniós vezető kollégái. Ennek ellenére az EU várhatóan kész 60-80 milliárd eurós csomaggal Lisszabon segítségére sietni.

Váratlan rossz hír volt a csúcsértekezlet előtt, hogy az ír GDP 1,6 százalékkal zuhant 2010 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest, szemben a Reuters 0,55 százalékos növekedést jelző konszenzusával, illetve a 0,6 százalékos július-szeptemberi bővüléssel. Az év egészét egyszázalékos zsugorodással zárta Írország, miközben a kormány 0,3 százalékos növekedést várt. Ez elmossa azokat a reményeket, amelyek szerint Írország kinövi adósságai egy részét. A hivatalos prognózis szerint 2011-ben 1,7 százalékkal nőhet a GDP, ám az IMF és az EU csak 0,9 százalékot vár.

A Reuters kérdésére válaszolva egy szakértő így összegezte a helyzetet: Írországnak nehézségei vannak a tavaly őszi 85 milliárd eurós segélycsomag feltételeinek teljesítésével, a gazdaság bővülése helyett a zsugorodásnak vannak meg a strukturális alapjai. A héten az ír államadósság finanszírozásának költségei az euró bevezetése óta újabb rekordot döntöttek, az ország bankjainak stressztesztje pedig - eredményeit a jövő héten hozzák nyilvánosságra - a csőd szélére sodorhatja Írországot, hacsak az EU-IMF páros nem nyúl ismét a hóna alá.

Az új dublini kormány szeretné elérni, hogy a kedvezményes hitel kamata egy százalékponttal alacsonyabb legyen a fél éve meghatározott 5,8 százaléknál, ám ennek feltétele az lenne, hogy növeljék a 12,5 százalékos társasági adót, amit az írek elutasítanak.

Könnyebben átmehet a csúcson az a fél tucat jogi javaslat, amely az európai kormányok gazdaságirányításának szorosabb összehangolását szolgálná, illetve az európai versenyképességi paktum néven futó csomag, amely a kormányok fiskális önmegtartóztatását szabályozná. Az utóbbihoz - tartván attól, hogy a kétsebességessé váló Európában a lassúbb régióba kerülnek - csatlakozott az eurózónán kívüli EU-tagországok többsége. A kimaradók: Nagy-Britannia, Svédország, Csehország és Magyarország.

Az EFSF-fel és az ESM-mel kapcsolatos döntés halogatásának hátterében a nemzeti kormányok bizonytalankodása áll. Az előbbi tőkeemelését elsősorban a közelgő választások miatt döntésképtelen finn kormány támogatásának hiánya akadályozza, az utóbbi hitelkeretének összeadását Berlin akadályozhatja meg, amely máris módosítani akarná az eurózóna pénzügyminisztereinek hét eleji tanácskozásán kidolgozott ESM-feltételrendszert