Még nyögi a világ a japán katasztrófát

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport, amely minden hónapban közzéteszi a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó ágazatainak egyéni teljesítményadataiból összesített, a világgazdaság egészére kivetített saját beszerzőmenedzser-indexét (PMI),  áprilisról szóló legújabb felmérésében azt írta, hogy az általa képzett mutató a múlt hónapban 0,7 ponttal 55,0 pontra csökkent.

Ez még mindig a globális gyáripari szektor teljesítményének erőteljes bővülését mutatja: a JP Morgan számítási módszere szerint a múlt havi átfogó PMI-mutató - egész évre vetítve - "szilárd", 3,5 százalékos világgazdasági szintű feldolgozóipari növekedésnek felelt meg.

A világátlagon belül azonban Japán átfogó feldolgozóipari mutatója 45,7-re csökkent tovább áprilisban azután, hogy márciusban már meredek, 6,5 pontos eséssel a már teljesítménycsökkentést jelző 46,4-es szintre süllyedt. Az összesített japán PMI-mutató erőteljes visszaesésre vall, tekintettel arra, hogy a beszerzőmenedzser-felmérések módszertana szerint az 50-es érték jelenti a vizsgált ágazatok teljesítményének bővülése és csökkenése közti határt.

A JP Morgan felidézi, hogy a japán ipari termelés márciusban az előző hónappal összevetve 15 százalékkal zuhant. A ház szerint bár a japán iparvállalatok áprilisra már a termelés felfuttatását tervezték, a múlt havi PMI-adatok azonban ennek ellentmondanak.

Csak az épületkárok a GDP 1-2 százalékára rúgnak

Más nagy citybeli házak eddig megjelent prognózisaikban azt jósolták, hogy a földrengés- és szökőár-katasztrófa kárai meghaladhatják a japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.

A Barclays Capital, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport legutóbbi becslésében 12-17 ezer milliárd jenre (jelenlegi árfolyamokon 148-210 milliárd dollárra) tette a csapás várható gazdasági költségeit. A ház saját prognózisa szerint az épületkárok 5-10 ezer milliárd jen között lehetnek; ez önmagában a japán GDP-érték 1-2 százaléka.

A valószínűsíthető gazdasági veszteségek közül a Barclays Capital londoni elemzői kiemelték az általuk kétezer milliárd jenre becsült kieső lakossági fogyasztást és a feldolgozószektor ötezer milliárd jenre becsült termeléskiesését.

A ház szerint az exportveszteséggel együtt mindez a GDP-érték 2,4-3,4 százalékának megfelelő összesített kárt és költséget jelenthet.