Azt se tudják, mikor fizessenek a görögök

2011.05.18. 15:36 Módosítva: 2011.05.18. 15:47
Kedden az euróövezeti pénzügyi vezetők megtörték a tabut és első alkalommal kezdtek nyíltan beszélni a görög adósság átütemezésének szükségességéről, szerdán viszont Jürgen Stark, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja már úgy nyilatkozott: az adósság átütemezése katasztrófa lenne, és a megszorítások megfelelő véghezvitelével nincs is rá szükség.

Kedden úgy tűnt, fordulat állt be a görög adóssággal kapcsolatos kommunikációban: míg az eurózóna vezetői eddig mereven elzárkóztak ennek a gondolatától is, addig az euróövezeti pénzügyminiszterek keddi tanácskozásának alkalmából Jean-Claude Juncker, a 17 tagú Eurogroup elnöke már annak a véleményének adott hangot, hogy a fizetésképtelenség deklarálása nélkül szükségessé válhat a görög adósság "puha átütemezése"

"Amennyiben Görögország megtesz minden tőle telhetőt, akkor mi is fontolóra vehetjük adóssága puha átütemezését. A kemény átütemezést mereven ellenzem" - mondta.

A "minden tőle telhető" elsősorban azt jelenti, hogy az országnak 50 milliárd eurós privatizációs bevételre kell szert tennie, amit a jelenleg a GDP 150 százalékára rúgó adóssága egy részének törlesztésre kell fordítania. Amint ez megtörténik, meg lehet majd fontolni Athén adósságainak részleges átütemezését is.

Egyes értelmezések szerint a Juncker által alkalmazott megfogalmazás alatt azt kell érteni, hogy Görögország privát hitelezőit is felkérik majd a törlesztési futamidő önkéntes meghosszabbítására.

Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos Juncker álláspontját támogatva kijelentette, hogy szükségét látja megőrizni a görög adósság privát hitelezését. "Ebben az összefüggésben meg kell vizsgálni a lejárati idők meghosszabbításának, az úgynevezett profil-átalakításnak, az önkéntes átütemezésnek a lehetőségét" - mondta.

Mégis katasztrofális gondolat?

Jürgen Stark, az EKB igazgatóságának tagja ugyanakkor szerdán már máshogy nyilatkozott egy athéni konferencián: szerinte Görögország fizetőképes, és bármilyen lépés az adósságszolgálat átstrukturálására katasztrófa lenne.

Privatizációs tanácsadókat választott Görögország 

A pénzügyminisztérium összesen 15 különböző privatizációs projekt lebonyolítására jelölt ki tanácsadót, a legnagyobb európai fogadási iroda, az OPAP mellett egyebek között autópálya-üzemeltetési koncessziókra, a DEPA földgázszolgálatóra, frekvenciatenderre, állami ingatlantulajdonokra és az OSE állami vasúttársaságra.

A kiválasztott pénzintézetek listáján szerepel egyebek között a HSBC, a BNP Paribas, a Credit Suisse, az Ernst and Young, a Rothschild & Sons és a Citigroup Inc.

Görögország 2015-ig 50 milliárd eurós privatizációs bevétel beszedésére tett ígéretet euróövezeti hitelezőinek, ami kulcsfontosságú része annak a tervnek, hogy az ország adósságának átütemezése nélkül térhessen vissza adósságának tőkepiaci finanszírozásához jövőre.

"Illúzió azt gondolni, hogy az adósság bármilyen átstrukturálása vagy átütemezése segítene megoldani azokat a problémákat, amikkel az ország szembesül" - mondta. "Nincs más út, mint a megszorítások folytatása, sőt, én azt mondanám, az igyekezet megkétszerezése a fiskális konszolidációra."

Szerdán már Ollie Rehn is keményebben fogalmazott: "Világos, hogy Görögországnak nagyon meg kell erősítenie reformlépéseit és a privatizációs programot, mielőtt bármilyen újabb lépés történne" - mondta a pénzügyi biztos. "Konkrét döntéseket várok a görög kormány részéről a következő napokban" - tette hozzá.

A korábbi megfogalmazások is ezt a vonalat erősítették: "Átstrukturálás, átszervezés - szó sem lehet róla" - mondta Christine Lagarde francia pénzügyminiszter még hétfőn este a görög adósság "átprofilírozásáról" tett Juncker-kijelentésre.

Az EKB kormányzótanácsának tagja Ewald Nowotny az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a görög adósság "puha átütemezése" nincs tervbe véve, Görögországnak magának kell rendbe tennie pénzügyeit.

Átstrukturálás, átütemezés, átprofilírozás

Mindamellett azonban, hogy teljes default gondolatát az európai pénzügyi vezetők egyöntetűen elvetik, a görög adósság rendezéséről folyó vita szóhasználatában már három új, "megengedőbb" értelmű kifejezés is polgárjogot nyert, az átstrukturálás, az átütemezés és az átprofilírozás.

Miközben az átstrukturálás során kényszerűen veszteségeket kell leírniuk a hitelezőknek, az átprofilírozás során rövidebb lejáratú papírokat hosszabb lejáratúakra váltanak át hasonló kuponnal, ami módosítja a hozamgörbe profilját (innen az elnevezés) gyakorlatilag törlesztési haladékot adva ezzel a hitelfelvevőnek.

Amennyiben a profil átalakítására, illetve a "puha átütemezésre" a magánhitelezők egyetértésével kerül sor és nem kényszer hatására, az elkerülhetővé teszi egy "hitelezési esemény" bekövetkezését, azaz a hitelfelvevő elkerülheti a törlesztésbiztosítási díjak megemelkedését.

A következmények még így is szerteágazóak lehetnek. A görög államkötvények mintegy 70 százaléka van privát befektetők birtokában, úgy 215 milliárd euró értékben, mégpedig külföldön, francia, német és amerikai bankok, de nem utolsó sorban az EKB birtokában. A görög adósság átalakítása után a hasonlóképpen EU-IMF csomaggal megmentett Írország és Portugália is hasonló igénnyel léphet fel. Írország már igyekszik is elérni a kapott segélycsomag után fizetendő kamat csökkentését, mondván, hogy az csak növeli törlesztési terheit.