Történelmi csúcson a csődveszély

Ma délre történelmi csúcsra emelkedett mind a görög, mind az ír, mind a portugál 5 éves CDS-felár, ami egyrészt a görög mentőcsomaggal, annak részleteivel kapcsolatos bizonytalansággal, másrészt az igen gyenge görög és portugál GDP-adatokkal, azok adósságpályára gyakorolt negatív hatásával függnek össze. Az érzékelt csődkockázatok emelkedése az euró mérsékelt gyengülését okozta ma kora délutánig a dollárral szemben, de ennek intenzitása már távolról sem akkora, mint egy éve hasonló helyzetben láthattuk.

A görög statisztikai hivatal az előzetesen közölt 4,8 százalékos visszaesésről 5,5 százalékos hanyatlásra rontotta ma az idei első negyedéves GDP-teljesítményt (éves alapon), míg a portugál hivatal 0,7 százalék helyett 0,6 százalékos visszaesésről adott számot az első negyedévben (negyedéves alapon). Mindkét országban fokozottan éreztetik hatásukat a költségvetési megszorítások, illetve az emiatt gyengülő lakossági fogyasztás és vállalati beruházások.

Tegnap este jelent meg a nemzetközi szervezetek Görögországgal kapcsolatos gazdasági "állapotfelmérése", amely megállapította, hogy jóval mélyebb lesz a recesszió mértéke az országban és tovább tart majd, mint ahogy azt egy évvel ezelőtt gondolták (idén 3,8 százalékos recesszió, jövőre 0,6 százalékos növekedés). Nemcsak ez vetít előre igen nehéz gazdasági körülményeket a dél-európai országban, hanem az is, hogy a legfrissebb adatok szerint az ipari termelés több mint 10 százalékkal zuhant éves alapon, míg a munkanélküliség rekord magasságba, 16 százalék fölé emelkedett.

A 78 milliárd eurós portugál mentőcsomag azzal a makrogazdasági feltételezéssel készült, hogy mind idén, mind jövőre mintegy 2 százalékos lesz a recesszió mértéke az országban.

A görög 5 éves CDS-felár ma kora délután 1510 bázispontra emelkedett (50 bázispontos ugrás), ami összefügghet azzal is, hogy továbbra is fokozott a bizonytalanság azzal kapcsolatban: pontosan hogyan néz majd ki a formálódó újabb görög pénzügyi mentőcsomag. Egy tegnap esti német pénzügyminiszteri jelzés szerint 2014-ig mintegy 90 milliárd eurónyi forrásra lehet szüksége a görögöknek, amely egyrészt a nemzetközi szervezetek újabb hitelcsomagjából, másrészt a felpörgetett privatizációs bevételekből, továbbá a magán állampapír befektetők bevonásából tevődne össze. (Utóbbi keretei továbbra sem világosak, de az bizonyosnak tűnik, hogy ha az adósság futamidejének nyújtását választják, akkor azt úgy szeretnék végrehajtani az uniós döntéshozók, hogy az ne váltson ki "hitel eseményt").