Most elmarad a görög csőd

Kizárólag önkéntes jellegű lehet a magánbefektetők részvétele a görög adósságterhek enyhítésében azért, hogy a folyamat ne váltson ki csőd eseményt - hangsúlyozta a francia köztársasági elnökkel folytatott mai berlini egyeztetéseit követő sajtótájékoztatón Angela Merkel. A német kancellár tehát a 2009 elején a kelet-közép-európai térségben sikerrel alkalmazott ún. bécsi kezdeményezést jelölte meg, amely irányába halad az eurózóna.

Ezzel egyúttal az is eldőlni látszik, hogy inkább az óvatosabb, a franciák által szorgalmazott megközelítést alkalmazza az EU a görög adósságválság kapcsán. Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy most szándékosan nem hárítanak veszteséget a görög állampapírok tulajdonosaira, cserébe elvárják, hogy "önkéntesen" továbbra is finanszírozzák a görög államot a kötvényvásárlásokon keresztül. A csődesemény mostani elmaradására, illetve arra a hírre, hogy nem húzódik el egész nyáron a második görög mentőcsomag kidolgozása, a svájci frank folytatta gyengülését, míg az euró intenzíven tovább erősödött, a részvényindexek pedig határozottan felfelé mozdultak.

Nicholas Sarkozy azt hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy a magánbefektetők bevonásának konkrét módját az Európai Központi Bankkal is egyeztetni fogják, illetve azt, hogy a lehető leghamarabb döntést fog hozni az európai közösség a második görög mentőcsomag ügyében. Nincs idő szeptemberig húzni a dolgot, minél hamarabb döntünk, annál jobb - tette hozzá a Reuters tudósítása szerint Merkel.

Arra, hogy a bécsi kezdeményezés nevű megoldás irányába mozdulhat el az eurózóna, már hetekkel ezelőtt felhívtuk a figyelmet, ahogy arra is, hogy ez a megoldás lényegében hatástalan a görög adósságterhek enyhítésére (ettől érdemben nem csökken az államadósság) és a gyakorlatban igen nehéz a kivitelezése is.

Mi a bejelentés lényege?

A bécsi kezdeményezés a görögök esetén a gyakorlatban azt jelentené, hogy kényszerítő erő nélkül azt szeretnék elérni az uniós döntéshozók, hogy azok a befektetők, akiknek a következő években lejár görög állampapírja, ugyanolyan összegben vásároljanak új, lehetőleg hosszú futamidejű kötvényeket (kvázi cseréljék le a mostani papírokat hosszabbakra), azaz a görög állampapír-kitettségük ne süllyedjen és így fennmaradhatna a piaci alapú adósságfinanszírozás (igaz jelen állás szerint extrém magas hozamok mellett).

Az elmúlt hetekben a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül kettő azt hangsúlyozta: igen nehéz elképzelnie azt, hogy a görög állampapírbefektetők valóban kizárólag önkéntes módon megújítják majd görög kitettségüket. Ha kényszerítő erőt éreznek a hitelminősítők, akkor csőd eseménynek minősítik a folyamatot, amely amellett, hogy a görög bankrendszer likviditási helyzetét azonnal jelentősen rontaná, a két másik, nemzetközi hitelprogram mellett működő ország (írek, portugálok) hitelbesorolására is negatív hatást gyakorolna (illetve további negatív láncreakciókat okozna szerte az eurózónában).

Egyelőre nem világos, hogy az eurózóna döntéshozói hogyan tudnak olyan megoldást találni, amelyet a hitelminősítők valóban nem ítélnek csőd eseménynek.

Piaci reakciók

Azzal, hogy a magánbefektetők bevonása során mindenképpen el akarják kerülni a németek is a csődesemény bekövetkeztét, határozottan pozitív jelzést küldtek a piacnak, ahogy azzal is, hogy nem fogják szeptemberig húzni a második görög mentőcsomagról szóló megállapodást (a piaci feszültség tehát - ahogy oly sokszor az elmúlt években - fontos sürgető tényező).

Az euró már a Merkel-Sarkozy közös sajtótájékoztató déli kezdete előtt is erősödni tudott a dollárral és a svájci frankkal szemben, a déli bejelentések hatására pedig felgyorsult az erősödés. Az euró/frank jegyzések kissé 1,21 fölé emelkedtek, noha reggel még átmenetileg 1,20 alatt is jártak.

A frank intenzív gyengülése és a globális kockázati étvágy javulása miatt a forint erősödése együttesen azt eredményezte, hogy a reggel még 224 körül járó frank/forint jegyzések röviddel délután 1 óra előtt már 221 körül jártak a bankközi piacon.